Ha megvan mind a húsz ujja, nagy baj nem lehet?
Aki már tartott a kezében két csíkos terhességi tesztet, jól ismeri az érzést, ami innentől kezdve egy pillanatra sem szűnik meg: anya lettem! Ehhez társul még az aggodalom – ugye minden rendben lesz? Már mindannyian láthattak ollózva járó, esetleg tartási zavarral, ritkábban akaratlan túlmozgással és egyensúlyzavarral küzdő fiatalt és időst. Ezek az emberek cerebrális parézissel születnek.
A diagnózis után az első kérdés, ami felmerül: gyógyítható?
„Annak ellenére, hogy az agyi károsodás végleges, az agyra jellemző tanulékonyság, az agy formálhatósága lehetőséget ad arra, hogy korai beavatkozással a sérült funkciók javuljanak, az idegrendszer épen maradt részei átvegyék a sérült részek működését, illetve, ha a sérült működések nem helyreállíthatóak, más, kompenzációs stratégiák kialakításával könnyíthetünk a betegek életén" – válaszolja Dr. Kelemen Anna
A szakorvos nem győzi hangsúlyozni, hogy mennyire fontos a korai felismerés, és a lehető legkorábbi beavatkozás, továbbá a károsodott működések felmérése, ezek súlyosságának megállapítása. Mindezek után kezdődhet meg a korai fejlesztés, a működések helyreállítása, a kompenzációs stratégiák kialakítása, vagyis a sérült gyermek rehabilitációja, a szakmai csapat, azaz a neurorehabilitációs és konduktív (gyógy)pedagógiai szakemberek bevonásával.
„Ha időben felismerik a betegséget és megkezdik a korai fejlesztést illetve az utógondozást ezeknek a sérült gyermekeknek is megvan az esélyük a hétköznapi életre. A lényeg, hogy a terápia komplex módon és egyénre szabottan történjen." – osztja meg az ideális rehabilitációs folyamat lényegét Dr. Kelemen Anna, majd felvázolja a valóságot. „A korai fejlesztés összetett orvosi, pedagógiai, pszichológiai és szociális probléma, melynek orvosi és pedagógiai megoldása nem ritkán egymástól függetlenül és nem kellőképpen összeszervezve történik. Egyes korai mozgás rehabilitációs módszerek orvosi felügyelete hiányos és nem a legmegfelelőbb az egészségügyi integráltságuk sem, számos olyan módszer van, melynek igénybevétele a beteg gyermek családjának pénztárcájától függ."
Ha beteg gyermek születik a családba a nap 24 órája hirtelen semmire sem elég, mert minden perc arról szól, hogy állapota javuljon és olyan legyen ő is, mint a többiek.
„Mint minden más krónikus agyat és mozgásrendszert érintő betegség a központi idegrendszeri károsodás következtében kialakult mozgásfogyatékosság is óriási teher a szülőknek. Mindent meg szeretnének tenni a gyermekért, ezért minden módszert kipróbálnak, amiről hallanak, és az újságok írnak, akkor is, ha nincs egyértelmű szakmai ajánlás. Ez jelentős anyagi és időbeli ráfordítást jelent" – osztja meg tapasztalatait Dr. Kelemen Anna.
Hozzászólás zárolva.