Halálosan fáradt, kimerült és aluszékony?
Számos vizsgálat bizonyítja a közúti balesetek és az aluszékonyság kapcsolatát, ugyanakkor több kísérlet történt ilyen jellegű balesetek társadalmi kárainak kiszámítására. A számok eltérőek, egyértelmű azonban, hogy a veszteségek többszörösen meghaladják a kiváltó okok megelőző kezelésének költségeit.
Magyarországon 1300-1400 halálos közúti közlekedési baleset történik évente, becslések szerint minden negyedik tragédia a kialvatlanság számlájára írható, ugyanakkor közel 35 százalékuk közvetett kapcsolatban hozható magával az alvászavarokkal. Ennek megelőzése érdekében a Magyar Alvástársaság szeretné, ha a hivatásos gépjárművezetői alkalmasság megszerzését alvásdiagnosztikai szűrővizsgálatokon való részvételhez kötnék a jogalkotók.
Az Európai Unió célja, hogy 2000 és 2011 között a közúti balesetek halálos áldozatainak száma – amely évi 40.000-re tehető – a felére csökkenjen. Az EU 27 tagállamában évente összesen 1,4 millió közlekedési baleset történik. A fejlett országokban – így Magyarországon is – az életminőség változásának következtében kevesebbet és rosszabbul alszunk. A kialvatlanság azonban életveszélyes is lehet, különös tekintettel a fáradság és az elalvás következtében bekövetkező halálos közúti balesetekre.
Számos vizsgálat bizonyítja a közúti balesetek és az aluszékonyság kapcsolatát, ugyanakkor több kísérlet történt ilyen jellegű balesetek társadalmi kárainak kiszámítására. A számok eltérőek, egyértelmű azonban, hogy a veszteségek többszörösen meghaladják a kiváltó okok megelőző kezelésének költségeit.
A nemzetközi alvásgyógyászat sokat fejlődött az elmúlt években, többek között kiemelt figyelmet fordítanak az elalvásos közlekedési balesetek okainak a feltárására és a gyógyítására. Ugyanakkor az egyre dinamikusabban fejlődő alváskutatás már jól ismeri a fokozott alváskésztetés okait, megnyilvánulásait, valamint rendelkezik a kóros esetek kiszűrésének, gyógyításának módszerével is. Éppen ezért a szakma úgy véli, hogy a célzott szűrési eljárás beépítése a hivatásos gépjárművezetők pályaalkalmassági vizsgálataiba nagymértékben hozzájárulna az elalvásos balesetek kockázatának csökkentéséhez.
Az összehasonlító szimulátor vizsgálatok alapján párhuzam vonható az alvásadósság és egy adott véralkohol szint között. Míg az alkoholfogyasztás veszélyei ismertek, tilalma köztudott, addig az aluszékonyság, kimerültség (nem megfelelő altatók alkalmazása) okozta potenciális veszély ismerete és elismerése meglehetősen korlátozott.
Felmerül a kérdés: milyen módszerek állnak rendelkezésre a feltárt – és a balesetek szempontjából kritikus – elemek kezelése, ezáltal a baleseti kockázat csökkentése tekintetében?
Hozzászólás zárolva.