Hatalmas ütemben növekszik az öngyilkosságok száma…
Megdöbbentő eredményre jutottak a Cambridge-i Egyetem szociológusai: hatalmas ütemben növekszik Európa-szerte az öngyilkosságok száma, amit ők a gazdasági-pénzügyi krízis számlájára írnak. A depresszió és szorongás ellen muszáj tudatosan védekezni, és ha kell, segítséget kérni szakemberektől.
Intő jelek és hatékony terápiák
Az öngyilkosságok jellemzően valamilyen pszichiátriai kórkép – depresszió, szorongás és skizofrénia – következtében, mintegy szövődményként történnek. A szorongásos betegségben szenvedők öngyilkossági kockázata az átlaglakosság rizikójának körülbelül a harmincszorosa. A Semmelweis Egyetem adatai szerint az öngyilkossági kísérletre készülő személyek 45–75 százaléka jár a halálát megelőző egy hónapban háziorvosánál ki nem mondott segítségkérő szándékkal, a veszélyeztetett állapotot azonban sajnos a legtöbb esetben nem ismerik fel.
Pedig vannak figyelmeztető jelek, mint például a negatív, depressziós gondolkodásmód, a reménytelenség és az alacsony szintű problémamegoldó készségek, amelyek egymással szoros összefüggésben állnak. Ajtai Gyöngyi, a Semmelweis Egyetem klinikai szakpszichológusa az Egészségkalauz online portálnak elmondta: ezek pszichoterápiával jól kezelhetők.
Ilyen terápia például a problémamegoldó tréning (PMT), amely világszerte elterjedt, hatékony készségfejlesztő módszer. Önálló terápiás formaként vagy kiegészítő módszerként, egyéni és csoportos terápiában egyaránt lehet használni. Magyarországon 2010-ben és 2011-ben is rendeztek ilyet az egyetem klinikai pszichológiai tanszéke szervezésében, ahol hetente két órában – összesen nyolc alkalommal – szakemberek igyekeztek a résztvevők problémákhoz való negatív, pesszimista hozzáállásán javítani. Ajtait szerint a cél a pozitív problémaorientáció kialakítása, valamint az, hogy az általános problémakezelési és -megoldó készségeket is fejlesszék.
Nemzetközi kutatások és a hazai tapasztalatok is azt igazolják, hogy a PMT eredményeként szignifikánsan javulnak a résztvevők megküzdési képességei, depressziójuk, reménytelenségszintjük jelentősen csökken.
A depressziós, szorongásos ember viselkedése a környezete számára gyakran nehezen tolerálható, mégis mindennél fontosabb, hogy ne maradjon egyedül. Pszichiáterek szerint annak ellenére, hogy ezek a betegek nem érzékeltetik az őket körülvevőkkel, de hálásak a szeretetért, amit kapnak. A suicid kísérleten átesett, de azt túlélt betegek vizsgálatából ugyanis kiderül: nem feltétlenül meghalni akarnak, hanem másképpen szeretnének élni.
Tegyünk önmagunkért!
A negatív élethelyzetek okozta kilátástalanság érzése, amíg nem kóros, és nem válik depresszióvá, „önerőből” gyógyítható. Ha megismerjük önmagunkat, és tudatosul az is, hogy a dolgok belőlünk fakadnak, akkor képessé válunk arra, hogy rendet tegyünk a gondolataink között.
A pesszimizmus, a depresszió és a motivációelvesztés megelőzésének eszköze lehet az alig egy évtizedes múltra visszatekintő pozitív pszichológia is, amelynek célját 2000-ben fogalmazta meg Martin Seligman és Csíkszentmihályi Mihály. A hagyományos tudományágat kiegészítő elmélet követői azt kutatják, mi az, ami sikerült, nem pedig azt, hogy mi vallott kudarcot mind az egyén, mind a közösség szintjén. Figyelmük a betegségek, a beteg psziché gyógyítása helyett arra irányul, hogy megértsék, mitől vagyunk egészségesek, milyen környezeti és belső feltételek megteremtése, megőrzése mellett kerülhetjük el a depressziót és végül a betegségeket.
Sebők Orsolya
Illusztráció: Bartos Gyula
Hozzászólás zárolva.