HI: A mazochisztikus személyiség
Mottó: Senki sem gyömöszölhető bele egyetlen személyiség-tipológiai dobozba, de mindenki egy ilyen dobozból lóg ki.
Vagyis ő kezdi el – belülről – mocskolni, szidni, gyalázni, gúnyolni magát, hogy láthassa a felnőtt a bűntudatot, a szégyent, a csökkentértékűség érzését, és így elégedett legyen, hogy „Legalább elismeri a kis büdös…”
Ugye milyen szörnyű?
Olvasóim a megmondhatói, hogy némely gyerek még rá is tesz egy lapáttal: nemcsak mocskolja, megalázza önmagát, de üti-veri, karmolja is a testét, tépi arcáról a bőrt, húzkodja szálanként a haját…
Így Karácsony előtt, amikor az óvódai-iskolai szünet egyébként is összezárja a családot szinte egész napra, s amikor az Ünnepre hivatkozva jóformán csak rátöltenek egyesek, hogy elviselhetőbbé tegyék – maguk számára! – a nem-szeretem rokonokkal való puszilkodást (mindig legalább kilenc súlyos ok van az ivásra), szóval ilyenkor talán még fontosabb, ha lehet így rangsorolni, hogy ne engedjük lelkileg se megnyomorítani a körülöttünk lévő gyermekeket. Fogjunk le minden kezet, varázsoljunk el minden szájat – ha kell, a magunkét is!
S ugye tudják, hogy mivel tanult viselkedésről van szó, módosítható ez az attitűd is?
Folytatjuk. Addig is konzultációs lehetőség:
(06-1) 24-00-117, 06-20-950-61-33, csikyantal@t-online.hu, csikyantal@freemail.hu.
Hozzászólás zárolva.