Hogyan ismerhető fel, ha gyermekünk tanulási zavarral küzd?
A szeptemberi iskolakezdést követő pár hónapban kiderül, hogyan veszi az akadályokat gyermekünk a tanórákon, hogyan teljesíti a feladatokat. Amellett, hogy azon aggódunk, miként illeszkedik be gyermekünk a közösségbe, az eredményeit is szem előtt tartjuk, hiszen az első osztály tananyaga képezi minden későbbi tudás alapját. Ha úgy látjuk, hogy jó képességű gyermekünknél problémák jelentkeztek az iskolában, most még időben orvosolni tudjuk őket, ezért az AHDH Magyarország Alapítvány segítségével sorra vesszük, milyen zavarok nehezíthetik leggyakrabban a tanulást!
Iskolás korban – Olvasásnál gyakoriak a betűtévesztések, betűkihagyások,- betoldások, szótagkihagyások, fordítások, pl. b-d, u-n, szótagok, szavak, betűsorrend megfordítása: le-el, gém-még. A diszlexiás gyermek lassan olvas, nehezen érti meg a szöveget. Ha írni kell, gyakran vét helyesírási hibát.
Gyakorisága: A gyermekek 2-7% diszlexiás, ez több tízezer kisiskolást jelenthet évente.
4. Diszgráfia
Oka: Csakúgy, mint a diszlexiánál, a diszgráfia oka is lehet beszédfejlődési-beszédértési probléma vagy megkésett mozgásfejlődési, testtartási vagy egyensúlyi zavar.
Tünetei: A diszgráfiás gyermek nem az oldal felső bal sarkában kezd írni. Össze-vissza lapoz, találomra választ ki egy oldalt, ott pedig akár az oldal közepén vagy alján kezdhet el rajzolni, színezéskor nem képes a vonalak között maradni. Írása csúnya, rendezetlen. Azonos betűk, formák rajzolásakor nincsen meg az egyenlő távolság, a betűméretek nőnek majd csökkenek. A diszgráfiás gyermek írásképe rendezetlen. A betűk formája gyakran szögletes, szálkás, szépnek nem mondható. Előfordul, hogy a szavakat egészen közel írja egymáshoz, majdhogynem egybeérnek, egy másik sorban pedig óriási távolságot hagy két szó között. Képtelen egy mozdulattal leírni egy szót, szinte betűnként felkapkodja a ceruzát.
Gyakorisága: Minden tizedik gyermeket érint.
A diszlexia és a diszgráfia kezelése: Logopédus szakember tud segíteni gyermekünknek. A terápia mellett fejlesztő játékokat és tevékenységeket kell a gyermek mindennapjaiba beépíteni mind az óvodában, mind az iskolában. Ilyen például az origami, mindenféle kirakós játék, mozaik, labirintusok, memória- és társasjátékok, kártyajátékok, szókitalálós és találós kérdések, mese, vers, ének, rajz, bábozás.
Hozzászólás zárolva.