Horváth Charlie
Nem csak én, hanem az összes többi kollégám is azért tudott zenésszé érni, mert minden nap játszottunk – nem voltak Megasztár műsorok, amelyekben pár hét alatt megcsináltak volna bennünket, mi csak magunkra számíthattunk.
-A szólókarrierjét saját maga forszírozta, vagy mások láttak benne fantáziát?
-Én is szerettem volna, a lemezkiadó is látott benne fantáziát és a két szándék valahogy megtalálta egymást. Egy éven át csak zenét hallgattunk a kollégáimmal és csak akkor vágtunk bele igazán, amikor már biztos voltam benne, hogy összehangolódtunk. Hatalmas szerencse, hogy Horváth Attila írja a dalaim szövegeit – ő régi barátom, rengeteget beszélgetünk és jobban ismer engem, jobban ki tudja fejezni az érzéseimet, mint én magam. Ezek a dalok olyanok, mintha én írtam volna őket, és ezt a közönség is érzi, ennek köszönhető, hogy ilyen sikeresek.
-Érzett valamiféle elégtételt, amikor ennyi év után végre „csőstől jött” a siker?
-Nem, mert én el tudtam volna boldogulni úgy is, ha Magyarországon nem ismer senki. Ugyanúgy el tudtam volna tartani a családomat, mert jártam volna külföldre és így, vagy úgy, de dolgoztam volna. Akkor is tudtam volna, ki vagyok, és ez a legfontosabb. Minden más már csak ráadás. Inkább zenészkollégák szokták nekem mondani, hogy ha valaki, akkor én megérdemlem ezt a sikert, de én úgy élem meg, mint az élet egyik szeszélyét, amit szintén kell tudni kezelni.
-Ákos fia is zenél, ugye?
-Igen, nagyon tehetséges gitáros-énekes és nagyon jól hangszerel. Most dolgozik az első lemezén a zenekarával, pár héten belül fog megjelenni. Van egy közös dalunk is, az Összeköt és összetart, azt ő írta, hangszerelte, az összes hangszeren ő játszik és ő is vokálozik. Néha a Charlie zenekarban is gitározik, amikor László Attila nem ér rá, és egészen más, üde hangszínt visz a zenénkbe.
-Könyvet is írt az életéről Ami soul az szól címmel. Érzett valamiféle késztetést, hogy elmondja a magyar olvasóknak, a közönségének, mi mindenen ment keresztül, amíg eljutott idáig?
Hozzászólás zárolva.