Így neveljünk értelmes gyereket!
A csecsemők hihetetlenül könnyen és sok mindent képesek megtanulni, s persze ennek érdekében a szülő is igyekszik mindent megtenni. Vajon mekkora szerepe van a korai fejlesztésnek a későbbi eredmények szempontjából? Lemarad-e az a baba a kortársaitól, akit nem fejlesztenek? Okosabb lesz-e, akinek már kisebb korában magasabb az intelligenciája? Válaszolunk!
Vizsgálatok kimutatták, hogy hét gyermek közül egynél 3 és 17 éves kor között 40 ponttal nő az IQ, azaz minden hetedik átlagos értelmi képességű kisgyermek átlagon felüli tinédzserré válhat. Ennek az az oka, hogy a velünk született képességek mellett a környezet hatásai is befolyásolják az értelmi képességek alakulását. Csecsemő- és kisgyermekkorban az értelmi képességek mérése azért is nehéz, mert a képességek gyakran nem abban nyilvánulnak meg, amit a baba tesz, hanem abban, amit befogad.
A felnőttek értelmesebbnek, okosabbnak tartják azt a kisgyereket, aki hamar kezd el beszélni, és választékosan fejezi ki magát, miközben a nyelvi képességek fejlődésének mércéje sokkal inkább az, hogy mit képes megérteni, befogadni a kisgyermek. Lehet, hogy egy kétéves kisfiú még csak egy-egy szóval fejezi ki magát, de sokkal több szót ért meg, sokkal jobban megért bonyolult szövegeket, mint egy ugyanolyan korú cserfes kislány. Egy újszülött agyában 100 milliárd neuron található, 3 éves korra a számuk 1000 trillió lesz, és ezt a gyermeket ért ingerek száma befolyásolja.
A fejlesztés célja tehát nem az, hogy azonnali, látványos eredményeket érjünk el. Nem az a fontos hogy a kétéves gyerek már a beszédében angol szavakat használjon, és mondjon mondókákat, sokkal inkább az, hogy olyan készségeket szerezzen, amelyek később megkönnyítik majd számára a tanulást. A hallás például 7 éves korig fejlődik. Azokat az idegen nyelveket képes a gyermek később az élete folyamán akcentus nélkül elsajátítani, amelyeket eddig az életkorig hallott.
Ne az legyen tehát a cél, hogy a fejlesztő játékokkal látványos és gyors eredményt érj el, hanem az, hogy a baba érezze jól magát, játsszon, érje minél többféle, változatos inger, hiszen az agy fejlődésének ez mindenképpen jót tesz, hosszú távon pedig ez teszi majd könnyebbé számára a tanulást. Vannak fejlesztő játékok, amelyekkel segíthetünk neki.
1. Ölbéli játékok: a mondókázás, hintáztatás, lovagoltatás, gyermekdalok énekelgetése egyaránt nagyon jó hatással van a babára. Fejleszti az egyensúlyérzéket, a ritmusérzéket, a nyelvi készségeket, és közben a baba biztonságban érzi magát, testközelségben van.
2. Meséljünk neki! A fejből mondott kitalált történetek, a baba mindennapjairól szóló kis mesék egyaránt nagyon hasznosak. Nemcsak elalváskor mondhatjuk őket, hanem bármikor, amikor szeretnénk lekötni a figyelmét.
3. Nézegessünk képeket! Az újszülöttek a kontrasztos képeket szeretik – például fekete-fehér, fekete-piros képek –, a nagyobbak már szívesen nézegetnek egyszerűbb ábrákat, figurákat, állatokat is. Lapozgassunk közösen könyveket, mondjuk el neki, mit lát a képen, kérjük meg, hogy mutasson meg figurákat a képeken.
4. Beszélgessünk vele! A baba születésétől kezdve mindennap beszélgessünk vele! Mondjuk el neki, mi történik vele, mit csinál most, és mi fog történni. Ez megnyugtatóan hat a rá, segít megérteni a vele történteket, és hamar megtanulja a gyakran ismétlődő tevékenységek neveit is, ezáltal türelmesebben tud majd várni például az etetésre vagy a fürdésre, és ő is egyre pontosabban fejezi majd ki magát, már jóval a beszéd kialakulása előtt is. (Forrás: kismamablog)
Hozzászólás zárolva.