Önvédelem 4 lépésben
Így tanítsd meg gyermekednek énhatáraink védelmét!
A konfliktuskezelés és az énhatárok felállításának folyamata a szülő számára is egy önismereti utazás lesz, hiszen csak akkor tudja megtanítani a gyermeket minderre, ha ő maga is képes rá – mondják a szakértők.
„Nekem is van két lányom, mindketten keresgélik az énhatáraikat, most a korlátozások miatt az intim szférája mindenkinek kicsit kitolódott, így még érzékenyebben tudjuk figyelni őket”- mutat rá Ösztönanyu. Hozzáteszi: az egyikük remekül meg tudja védeni magát, őt arra kell tanítania, hogy milyen eszközökkel tegye ezt annak érdekében, hogy ne legyen durva. A másik gyermekének azonban azt kell elsajátítania, egyáltalán hogyan engedjen be mást a határain belülre.
A szakértők szerint az információt csak akkor adhatjuk át gyermekünknek eredményesen, ha a megfelelő pillanatot választjuk. Az alábbi lépések akkor fognak működni, ha a gyermek megélte az adott szituációt (aktív – pl. ellökték – vagy passzív – látta, hogy valakit ellöknek – résztvevő volt). Ha ő magától nem kérdez, kérdésekkel indíthatjuk el a beszélgetést, de be kell zárnunk, ha nem nyitott rá. Könnyen lehet, hogy még emészti az eseményeket, és csak egy később kérdez. Ez lesz a megfelelő időpont! Ha erőltetjük, bezár, és később sem fog kérdezni – így nem tudjuk bevinni a szükséges tudást vagy épp magyarázatot.
4 lépés az önvédelem „akkor és most” típusú gyakorlására
- lépés: Az gyerek énhatárainak kijelölésére való tanításkor preventív legyen a szemléletünk. Gondoljuk végig, hogy a konfliktusokat hogyan lehet megelőzni és megoldani, majd készüljünk is fel rájuk!
Például: Ha a játszótéren láttunk egy konfliktust, ami láthatóan megérintette a gyerekünket, hazafele beszéljük át a történteket!
- lépés: Konkrét szituációkor célorientált kérdéseket tegyünk fel neki! Elsőként analizáljuk az érzést, ami benne van, utána nyugtassuk meg! Csak ezt követően adjuk át neki az információt, azaz azt, hogy mit csináljon verbálisan és non-verbálisan akkor, amikor legközelebb hasonló történik vele!
Például: – Mit éreztél? – Megijedtem. – Mutasd meg hol érezted az ijedséget a testedben! Ha legközelebb ilyen lesz, mondd azt hogy… Vagy csináld azt hogy…
- lépés: Ne magyarázzuk a gyereknek túlságosan hosszan az adott szituációra való jó reagálást, mert nem megy be az információ! Maximum három rövidebb mondatot mondjunk neki, amiben benne van a fogalom, a magyarázat és a megoldókulcs is!
Például: Ha legközelebb megszorítja a kezed, mondd, hogy engedd el, ez fáj! Közben toldd el a kezét! Ha nem érti és újra megszorítja a kezed, szólj az óvónéninek, délután pedig meséld el anyának is!
- lépés: Ne feledjük, a gyerekek énhatárainak védelmének elsajátítása egy tanulási folyamat! Nem fogja azonnal jól csinálni, lesz, amikor agresszívabban reagál és lesz, amikor jobban visszahúzódik. A konfliktuskezelés és határállítás folyamatát úgy tanulja meg, ha a szülő mindvégig segíti benne és közösen javítanak rajta.
Hozzászólás zárolva.