Infúziót a zöldségeknek
Nem minden ország van olyan bőségesen eleresztve termőföldjeit tekintve, mint hazánk. A kis államok vagy a hatalmas világvárosok az élelmiszer-behozataltól függenek. De a betondzsungelekben is van remény az agrárium számára: egy új metódus szerint a mag szivacsba helyezve kel ki, föld nem éri, így a vele járó kórokozók sem, amivel megspórolható a vegyszerek használata is.
A növényt úgy táplálják, mint az embert a kórházi ágyon, afféle intravénás kezeléssel: a növények tápanyagokkal dúsított vizet kapnak. Pekingben a napenergiával működő Jingpeng Növénytermesztő Gyár például évente 15 millió magot csíráztat ki ily módon, főként salátát és káposztát – állítja a Xinhua hírügynökség. A számítógép által szabályozott fény- és hőviszonyok között a napfény csak az áramot termeli, nem a növények fotoszintézisében segédkezik. A beltéri fényt energiatakarékos LED-izzók adják. Az 1288 négyzetméteren mérnöki precizitással folyó termesztés hússzor nagyobb (bio)terméshozamot produkál, mint az azonos területű termőföld – írja a Science Illustrated. A mesterséges megoldás persze nem olcsó: egy ilyen növény tízszer drágább, mint a szokványos zöldség, véli a Huffington Post.
Valóságos mozgalma lett napjainkban a háztáji zöldségtermesztésnek is, sok család a 2008-ban bekövetkezett recesszió miatt ezzel igyekszik spórolni élelmiszer-kiadásain.
A divathullámot erősítette Michelle Obama szimbolikus akciója: bio-veteményeskertet létesített a Fehér Ház udvarán. Angliában olyan nagy a keletje az otthoni termesztésnek, hogy százezer hobbitermelő van várólistán a vetőmag-cégeknél.
Nagy a divatja az urbánus zöldek körében a háztetőn termesztésnek és gyeptelepítésnek is. Ezek az ágyások átlagosan 3–11 Celsius-fokkal csökkentik a környező levegő hőmérsékletét, mivel a mérséklik a közeli felületek napfény- és hőelszívását, a felszívott vizet pedig idővel visszaeregetik a levegőbe. Magyarán lehűtik az épületek tetejét.
New York tornyainak csúcsain becslések szerint 77,6 négyzetkilométernyi területet lehetne hasznosítani, ami a Central Park hússzorosának felel meg. A Columbia Universityn hat épület tetején alakítottak ki ágyásokat. A begyűjtött esővizet itt porlasztják, és apró cseppű permetként szórják a növényekre. A brit Rainwater Harvesting Association szerint a magánépületeknél a csapvíz fele, irodaépületeknél 80 százaléka is kiváltható így az öntézésnél. Amerikában a zöldített tetők összterülete három év alatt 2009-re megduplázódott. Németországban 14 millió négyzetméterre rúg a zöld tetők kiterjedése, és évente további 80 ezer tetőn összesen 13,9 millió négyzetmétert vetnek be újonnan.
Hozzászólás zárolva.