HÍZTAK ÉS TÖBBET ÜLTEK KÉPERNYŐ ELŐTT
Iskolás-felmérés a karanténról
Többet aludtak, többet ettek, kevesebbet mozogtak – miközben a szülőkre is hihetetlen nagy nyomás nehezedett – derül ki a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége közel négyszáz család megkérdezésével készült felméréséből, hogy a koronavírus miatti megszorítások és és az intézménybezárás milyen változásokat okozott az általános iskolás gyermekek életében.
A felmérést a jelenleg Diósgyőrben működő GYERE® – Gyermekek Egészsége Program keretében végezte el a szakmai szervezet a projekt kutatócsapatával együttműködve, amiből kiderült, hogy a legsúlyosabbnak a mozgás hiánya bizonyult. A megkérdezettek 40 százaléka többet evett és némi plusz kilót is szedett magára. Ugyanakkor pozitívumnak tekinthető, hogy az étkezések rendszeresebbekké váltak és több, friss alapanyagból elkészített főtt étel került a családok asztalára.
2018 óta fut a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége GYERE® – Gyermekek Egészsége Programja Diósgyőr oktatási intézményeiben. A program célja, hogy a helyi közösség összefogásával, annak aktív bevonásával visszaszorítsa a gyermekkori túlsúlyt és elhízást. A tanév végén a szakmai szervezet együttműködve a projekt kutatócsapatával egy felméréssel vizsgálta meg, hogy az intézménybezárás milyen hatással volt a diósgyőri általános iskolás gyerekek életére. Öt diósgyőri általános iskolába járó diákok szüleit kérdezték meg, közülük 387-en töltötték ki önkéntesen és anonim módon a kérdőívet.
A gyerekeknél a nemek aránya közel azonos volt, 48 százalék lány, 52 százalék fiú, szinte valamennyien a városban élnek, mindössze 4 százalékuk lakik Miskolc környéki falvakban vagy tanyán. A felmérésből kiderült, hogy a rendkívüli helyzet a szülőkre is több terhet rótt, ezért 48 százalékuknak plusz segítségre volt szüksége.
Leginkább a gyerekek tanulásában kellett sokkal aktívabban részt venniük, a szülők 67 százaléka ezt nevezte meg a legnagyobb nehézségnek. 43 százalékuknak az jelentette a problémát, hogy a digitális átállás miatt a saját számítógépes ismereteiket azonnal fejleszteniük kellett, harmadikként pedig azt jelölték meg, hogy a bezártság miatt több alkalommal volt szükség konfliktuskezelésre és nehezebb volt hasznos szabadidős tevékenységet kitalálni a gyerekeknek. Segítséget elsősorban az iskolától kaptak, másodikként a barátoktól, rokonoktól, harmadikként pedig az internetes portálokról vagy a közösségi médiából.
- A gyerekek 70 százaléka szülői felügyelet mellett töltötte a karantént, 18 százalékuk azonban egyedül volt, vagy a testvérével, 12 százalékukra pedig valaki más vigyázott.
- A gyerekek 60 százaléka többet aludt, mint szokott, a legaggasztóbb adat pedig talán az volt, hogy 64 százalékuk jóval kevesebbet mozgott, mint korábban.
- Csupán 14 százalékuk figyelt oda, hogy a bezártság alatt is aktívan éljen és egy kicsit még többet is mozogjon.
A mozgás hiánya összefüggött azzal is, hogy megnőtt a képernyő előtt töltött idő, az online tanulás miatt általában 15-20 százalékkal több időt töltöttek a gyerekek a számítógépnél vagy a telefonjukkal. Ráadásul nem csak a tanulás növelte meg a képernyőhasználatot, hanem a szabadidős tevékenységek is, ezért elmondható, hogy a legtöbben 4-6 órával(!) többet ültek a gép előtt, mint korábban.
A másik problémát a mozgásszegény életmód mellett az jelentette, hogy 40 százalékuk többet evett, mint szokott. 48 százalékuknál nem változott az elfogyasztott étel mennyisége, 12 százalékuk pedig kevesebbet evett. A jó hír az, hogy a gyerekek 42 százalékának táplálkozása egészségesebbé vált, ami azt jelentette, hogy több zöldség és gyümölcs kapott helyet az étrendjükben, kevesebbszer maradt ki a reggeli, több cukormentes folyadékot és vizet ittak, a legnagyobb pozitívum pedig az volt, hogy közel 30 százalékuk többször evett főtt ételt a karanténidőszak alatt.
Hozzászólás zárolva.