Jásdi István Csopakról

Mit jelent számodra a siker – díjakat, üzletet?

–         Nem. Sem az üzlet, sem a díjak. A siker nem kívülről jön. A siker számomra a jó közérzetet jelenti, hogy megtettem mindent, ami a hatalmamban állt. Rend legyen körülöttünk, a dolgok működjenek. Valamerre elinduljanak. Nem mindig csinálni kell az eseményeket, időnként csak kiprovokálni, hogy mindig történjen valami, hogy a dolgok hosszú távon előre jussanak. Az, hogy ezt éppen értékelik, vagy nem értékelik, az csak pillanatnyi jó, vagy rossz érzést vált ki. Az üzleti sikereket nem érzem az emberi teljesítmény csúcsának. Nekem az kell, hogy a pénzen kívül is lássam a dolgokat. A legszebb az, amikor az ember a földben, a szőlőben, a maga körül kialakított tájban érzi, hogy valami történik, fejlődik. Vagy sikerül megtartani valamit. Például a balatoni szőlőnek egy kis darabját, amelyet menthetetlenül kivágásra ítéltek. A siker az, hogy az ember tesz valamit. Nem az minősíti, hogy mennyire jutott, hanem az, hogy megpróbálja megtenni.

S ki veszi át majd a stafétabotot, mi a szerepe a családnak a vállalkozásban?

– Ez egy tipikusan kis családi pincészet. S az is marad. Feleségemmel, Marival visszük a pincészetet. Segítőtársunk az ő unokaöccse, Szabolcs, aki vincellérként, pincemesterként részese munkánknak. A fiaim egyelőre még más pályán mozognak, pénzt keresnek. Kell is, hogy jó sok pénzt keressenek, mert még nekik is be kell ebbe majd fektetni. De az affinitás a borászathoz már munkál bennük.