Jóga, az önvaló tudománya

Vaisnava jógamester képzés a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskolán
A Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola India lelki bölcsességét a vaisnava teológia szemszögéből mutatja be szisztematikusan. 2009 szeptemberétől azonban a teológusok mellett elindult a vaisnava jógamesterek képzése is. A felvételt idén is meghirdetik (részletek: www.bhf.hu). Az érdeklődők itt megismerhetik a jóga minden aspektusát és az összes irányzatát.

A jóga irányzatai
Bár India ősi jógairodalma nagyon sok jógatípusról beszél, alapvetően négy fő irányzatot kell megemlítenünk. Ezek: a karma-jóga, vagyis az önzetlen cselekedetek jógája, a dzsnyána-jóga, vagyis a transzcendentális tudás folyamata, Patandzsali nyolcfokú astánga-jóga (rádzsa-jóga) rendszere, és végül a bhakti-jóga, vagyis a szunnyadó istenszeretet felébresztésének és Isten szolgálatának jógája.
A cselekedetek jógája (karma-jóga) a Legfelsőbb Úr örömére és az emberiség javára végrehajtott cselekedeteket jelenti. Mindeközben az egyén az önérdekeit részben, vagy teljesen a háttérben tartja. Ennek a folyamatnak az őszinte gyakorlása számos kedvező tulajdonságot (önzetlenséget, lemondást, együttérzést, őszinteséget, odaadást, szeretet stb.) fejleszthet ki a lelki törekvőben. Könnyen beláthatjuk, hogy e tulajdonságok elengedhetetlenek a jógában való fejlődéshez.

A transzcendentális tudás jógája (dzsnyána-jóga) az anyagi világ, a lélek és Isten tanulmányozását jelenti. A folyamat célja, hogy a lelki tudás segítségével a jógi kiszabadulhasson az fizikai világból, a születés és halál körforgásából (szamszára). A Bhagavad-gítá (4.36-37.) így ír: „Még ha a bűnösök legbűnösebbjének tekintenek is, képes leszel átszelni a szenvedések óceánját, ha helyet foglaltál a transzcendentális tudás hajóján. Óh, Ardzsúna! Amint a lobogó lángok között hamuvá ég a fa, úgy hamvasztja el a tudás tüze az anyagi cselekedetek minden visszahatását.” Ez az idézet nyilvánvalóvá teszi, hogy a lelki tudás egy jógát gyakorló személy számára elengedhetetlen kincs.

A nyolcfokú jóga (astánga-jóga) rendszere a gyakorlatok nyolc lépcsőfokát tartalmazza, amelyek felébresztik a lélek transzcendentális tudatát, és amely által a jógi felülemelkedhet az anyagi kötőerőkön (gunák).
A „jógalétra” lépései: az 1.) egyetemes erkölcsi irányelvek elfogadása (az erőszak-nélküliség, az igazsághoz való hűség, a lopástól való tartózkodás, a szexuális önkontroll, és az anyagi gyűjtögetéstől való mentesség), 2.) az önfegyelem általi megtisztulás gyakorlatai (a tisztaság, a megelégedettség, a lemondás, az önvaló tanulmá¬nyo¬zása, valamint Isten iránti odaadás), 3.) a különböző ülő és egyéb testhelyzetek (ászanák) gyakorlása, 4.) a légzés szabályozása (pránájáma), 5.) az érzékek visszavonása és irányítása (pratjáhára), 6.) a koncentráció (dhárana), 7.) a meditáció (dhjána) amely koncentrációnak egy fejlettebb állapota és végül 8.) a lelki elmerülés (szamádhi).