Lehet védekezni a pletyka ellen?

Ártani tud a pletyka? Ha valakiről elterjed, hogy megbízhatatlan, vagy csapodár, akkor ez a hír megbélyegzi őt?

Teljesen alaptalan pletykáknak nem szokott bedőlni egy közösség, hiszen ismerik az illetőt, akiről szó van. Még ha igaz a hír – mondjuk, kiderül valakiről az új munkahelyén, hogy évekkel azelőtt börtönben ült -, akkor sem biztos, hogy ezt felhasználják ellene. Pontosabban, akkor használják fel, ha ez áll az érdekükben. Aki megállja a helyét és jó kolléga, arról bármit lehet terjeszteni, mert a pletykának mindig bele kell akadnia a többiek személyes tapasztalatába is. Hiába mondják nekem valakiről, hogy faragatlan, durva fráter, ha az illető hozzám mindig udvarias. De ha egy kollégámat kellemetlen szagúnak érzem, és azt mondják róla, hogy sose mosdik, ezt elhiszem, pedig lehet, hogy csak beteg. A saját tapasztalatát megmagyarázó pletykát mindenki kézséggel elfogadja, és nem kutat azután, igaz-e. A gyakorlott pletykafészkek épp a bőséges tapasztalataiknak köszönhetően mesterien ki tudják tölteni az ismert tények közötti hézagokat, és gyakran ráhibáznak a valóságra. Teljesen alaptalan dolgokat nem is szoktak terjeszteni, ennyire meg lehet bízni a közösség józan eszében. Ismerjük a mondást, hogy nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja. A rágalmakról nagyon hamar lerántják a leplet, mert szembesítik velük az érintettet. A mobbing, vagyis a kiközösítés, pszichoterror ellen pedig épp a pletykával lehet hatásosan védekezni. Ha az áldozat képes jól irányzott információkkal megbontani az ellene szövetkezők egységét, máris enyhül a nyomás.

Milyen tág a kör, amelyen belül még érdekes a pletyka?

Az ismerősöm ismerőse még érdekel, de annak az ismerőse már nem. Háromlépésnyi távolságra vagyunk képesek átlátni a kapcsolatainkat, azon túl már nagyon izgalmas dolgot kell mondani, hogy odafigyeljenek.

A sztárokról szóló hírek miért nem igazi pletykák?