Lejtényi Éva, a súgó
Lejtényi Éva súgó. A szakma talán legtekintélyesebb képviselője. Szép orgánum, jól formált szavak – na ja, színész.
A kollégák. Törőcsik vele tanulta az összes filmszerepét. Nem volt rá szüksége, feltehetőleg csak azt akarta, hogy keressen, hiszen egyedül nevelt egy gyereket, leparancsolva a színpadról. Gobbi is mindig őt kérte. Mezei Mária a lakásán fogadta, hogy megbeszéljék a teendőket, a házvezetőnőnek ezüsttel kellett terítenie, mert jön a Lejtényi. A szövegtanulás is a munkájához tartozik, a mai napig sok színész tanul vele a lakásán, nyaranta még a nyaralóba is utána mennek. Ezt nem tudtam. Ugyan, bárkivel megcsinálom. Neked is megtanítok 30 oldalt három nap alatt, úgy, hogy az első nap egy óra, a második nap is, mert többet nem bír az agy, de harmadik nap tudni fogod a harminc oldalt.
Mi a helyzet az utánpótlással? Jó, nagyon jó téma – és nemcsak udvariasságból mondja. Egy egész súgó-generációt nevelt ki. Nem egyszerű dolog, mert súgónak nem készül senki, fel kell figyelni a tehetségre és aztán kiképezni. Ausztráliában is van tanítványa, igaz, elhagyta a pályát.
Summa: „nekem nagyon szép és gazdag életem volt azzal, hogy súgó lettem.” Elhiszem. „Soha nem érdekelt a pénz.” Elhiszem. „Semmiféle különös tulajdonságom nincs, csak a humorom.” Nem hiszem el. Búcsúkérdésemben már merek egy kicsit kegyetlen lenni: jár-e színházba nézőként? „Elég sok a színház bennem, szeretek mást csinálni.”
Faragó Judit
Hozzászólás zárolva.