„Levágtam a szép haját, egészen a fejbőréig”
„Egy másik fiú nem ment be a zuhany alá, mert mindig a zuhany alatt lőtte be magát, mivel csak akkor volt esélye, hogy eltalálja az ereit.”
Ha valaki egy drogoson szeretne segíteni, ismerni kell az alapvető szabályt: a narkóst újra kell tanítani élni, ez pedig csak hosszú, intézményes keretek közt lehetséges. Az egyik jól ismert kezelési módszer, amely a magyarországi drog rehabilitációs intézetek számára is példakép volt: a Monar.
A Monar első kísérleti háza (ahol drogosok és nevelők együtt élnek és dolgoznak) Gloskówban (Lengyelországban) nyílt meg, egy romos kúrián, s fokozatosan fejlődött hálózattá. Megálmodója Marek Kotanski, klinikai pszichológus, aki korábban alkoholistákkal és narkósokkal foglalkozott, de elég hamar kiábrándult a hatástalan álkezelésekből.
A Monar rendszerét kíméletlenül támadták egyéni elvei és szabályai miatt(például,hogy a rendszerbe belépőknek le kell vágniuk a hajukat), attól függetlenül, hogy nagyon jó eredményeket ért el.
Kotanski kiindulópontja is az volt, hogy a narkóst a nullától kezdve kell az életre megtanítani, ezért egy három fázisból álló, hosszú és nehéz programot dolgozott ki az igazán gyógyulni vágyóknak:
1. A noviciátus időszaka
Ez az élet-tanulás első szakasza, mely három hónapig tart, s a novíciátus név a kolostorokban való gyakorlatra utal. Az újonc belép egy új közösségbe, ami egyfajta mini-társadalomként funkcionál körülötte. Ebben a mini-társadalomban a gyógyulás különféle szintjein állók, illetve a nevelők élnek és dolgoznak. Az újonccal szemben ez csoport magas kívánalmakat támaszt.
Be kell kapcsolódnia a közösségi életbe, el kell fogadnia az itteni viselkedésformákat, szabályokat (pl. pontosság, fegyelmezettség, tisztaság, közösségi feladatok). Nem lehet nyavalyogni, nem lehet senkit hibáztatni -erre itt senki nem kíváncsi.
Ebben a fázisában a narkósnak az a feladata, hogy megértse a droghoz való viszonyát, a csoport pedig úgy viszonyul hozzá, hogy: „A pszichotikus személyiségszerkezetű narkós csodálatos alkalmazkodóképességgel rendelkezik, megnyerő, jámbor, érzékeny. A valóságban azonban egész idő alatt ott szunnyad benne a narkomán bestia”.
Aki vét a szabályok ellen, kibújik a kötelesség alól, azt a többiek keményen szankcionálják. Néha például mellükre tűzött jeleket, cédulákat (pl. „Tolvaj vagyok”) kell hordaniuk, ami rossz illetve jó tulajdonságait mutatják be. Kotanski szerint ezek a jelzések segítenek a közösségben való eligazodásban.
Hozzászólás zárolva.