Magával ránt tehetséget, egészséget, a szennyest…mindenedet!
Elképzelésünk sincs arról a kiszolgáltatottsággal és abszurditással vegyes élethelyzetről, amit nap mint nap megélnek azok a gyerekek, akik a létezés peremén, napi egy szelet vajas kenyérrel a gyomrukban várják a holnapot. A legbizarrabb mindebben mégsem a nyomor, hanem a boldogságnak az az arca, ami a „semmi” és a „nincs” társaságában mutatja meg magát. Kapaszkodj! Ebbe húz bele az Örvény!
2009 augusztusában Szekeres Csaba rendező és John Oates kreatív producer a magyar-román határ közelében fekvő Told nevű faluba utazott, hogy a mélyszegénységben élő gyermekek hétköznapi sorsát megmutassák a világnak, nekünk. A több mint hat hónapon át zajló, a folyamatos jelenlétre épülő forgatás olyan emberek életét követte nyomon, akiknek a sorsát a munkanélküliség, az éhezés, az uzsora-kamat pecsételi meg.
Az „Örvény” című egészestés dokumentumfilm megpróbált a bizalom és a személyes odafordulás filmjévé válni. Egy dolog azonban nagyon fontossá válik, hogy tudniillik alkalmunk legyen újragondolni a szegénységről szóló rosszul-jól működő sztereotípiáinkat. Érdemes lehet.
A film amellett, hogy a szegénység problémáját sorsokon és történeteken keresztül ábrázolja, törekszik rá, hogy a személyes és emberközeli pillanatokat tudja hitelesen közvetíteni. Nem ítélkezik, nem keres felelősöket, egyszerűen csak jelen van.
Az Örvény rendezője, Szekeres Csaba a következőképpen definiálja a film lényegét: „Arcok, emberi sorsok, érthetetlennek látszó döntések és kilátástalanság mélysége tárul fel a filmben. A vásznon keresztül olyan közel kerülnek hozzánk ezek az emberek, hogy sorsuk elgondolkodtat és cselekvésre ösztönöz mindannyiunkat. Csak ezután merül fel bennünk a kérdés: de mit lehet tenni? Mit kell tenni?”
Az Örvény című film abban tud leginkább segíteni, hogy megtekintése után megszülessen a nézőben a tenni akarás vágya, és a hogyan?-okra való válaszok keresése.
Előítéletek és sztereotípiák. Megszüntetésére már Atkinson szerint is az egyik legfontosabb eszköz a megismerés. Aki nem ismeri, nem akarja megismerni, nem keres megismeréséhez arcokat, sorsokat. Az még nem jelenti azt, hogy nem is léteznek.
Az Amensty International (UK) elnöke, Kate Allen mondta a film londoni bemutatóján, 2010. november 18-án: „A roma emberek diszkriminációtól, erőszaktól és szegénységtől szenvednek szerte Európában. A hangjuk ritkán hallatszik, és kezelendő problémaként tekintenek rájuk, nem úgy, mint emberekre, akiket ugyanúgy megilletnek az alapvető jogok. Az Örvény megmutatja, hogy ők valódi emberek, valódi problémákkal, mint a normális otthon teremtése a családjuk számára, illetve a gyermekeik etetése. Az Amnesty örömmel vetíti a filmet annak érdekében, hogy az Európai romák helyzetét megismertesse a szélesebb közönséggel.”
Hozzászólás zárolva.