Mártonkázzunk!
Évekig szívből irigyeltem barátnőmet, akinek a Kispesti Waldorf ovis óvónők jóvoltából része lehetett valódi örömünnepekben. Náluk a Márton ünnep is más, mint amit eddig én láttam.
Közel a tisztás, ahol számtalan mécsest helyeztek el gondos kezek. A dal még kitart, a fény hív mindenkit.
És megérkezik a csapat a hatalmas tűzhöz. A tűz körül, a mécsesek pislogása közben csend borul a lelkekre. Ilyenkor szoktak elszállni az angyalok az emberek között.
Komolyan törik meg a fosztós kalácsot, s adják körbe önzetlenül, majd a gyerekek megkapják az ő saját lúd alakú kalácsukat, melyet, tudtommal, kincsként őriznek. Részük volt a misztériumban.
Szívós
Hozzászólás zárolva.