Meddőség: lehet, hogy az étrendben van a bibi?
A meddőség drámai méreteket öltött a fejlett országokban az elmúlt húsz évben. A párok 25–50 százalékánál már az első gyermek fogantatása is nehézségekbe ütközik. A meddőségnek orvosi szempontból nagyon sok oka lehet, ugyanis általában többtényezős problémáról van szó.
A fogantatás elmaradását több tényező is befolyásolja, a leggyakoribbak mégis elsősorban a hormonális rendszer működési zavaraira vezethetők vissza – magyarázza Balázs Csaba endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa. Lényeges, hogy az éretlen petesejtből (ún. oocitából) mintegy 3 hónap, amíg érett petesejt jön létre, és alkalmassá válik a megtermékenyülésre. Ezért is nagyon fontos már a megtermékenyülés előtti 3–6 hónap, mert a káros hatások nemcsak a magzatban, hanem a petesejtben is jelentkezhetnek. Ezért már a gyermekvárás eltervezésekor alapvető hormonális és immunológiai, genetikai vizsgálatok, életstílus, diéta és adott esetben gyógyszeres kezelés is szükséges lehet. A peteérés zavarai: a korai ovuláció, az anovuláció (mikor az ovuláció nem következik be), a szabálytalan menstruációs ciklusok. A progeszteron-, a prolaktin-, a TSH-szint ellenőrzése és annak korrekciója feltétlen szükséges.
Kávéfogyasztás: napi egy kávénál több már jelentős mértékben csökkenti a spermiumok mozgását, és ártalmas a peteérésre.
Kóla, energiaitalok és más üdítők: mellőzzük ezeket!
Dohányzás: egyértelműen káros. A cigarettafogyasztással arányosan csökken a megtermékenyülés valószínűsége.
Mindkét jövendő szülőnek figyelembe kell vennie, hogy a hormonális egyensúly felborulásának a diétahibák is okozói lehetnek.
A xenoösztrogénekről ma már tudjuk, hogy az egészségre általában, de különösen a megtermékenyülésre, a peteérésre és a spermiumok képződésére is rendkívül károsak, és jelentőségük a „civilizációs” hatások miatt rendkívül megnőtt. Mivel ezek a kémiai anyagok a szervezet hormonális és immunológiai működésébe durván beavatkoznak, ezért az irodalom hormonális bombáknak (endocrine disrupteres=EDC) nevezte el ezeket az anyagokat, amelyek hormonszerűen viselkednek, és felborítják a hormonális egyensúlyt, illetve akár véglegesen károsíthatják az endokrin szerveket.
A xenoösztrogének csoportjába tartoznak: alkilfenolok és származékaik, ftalátok, biszfenol-A és hasonló fenolok, PCB (poliklórozott bifenilek) vegyületcsoport, lángfogók, PBDE-k, halogénezett többgyűrűs égetési melléktermékek (dioxinok), peszticidek, rovarirtók, gyógyszerek, fémek és fémtartalmú vegyületek. Ezek közül különösen fontosak a rovarirtók (DDT és származékaik), a ftalátok, amelyek megtalálhatók a PVC-ben és más műanyagokban, festékekben, ezért a 2008-tól az USA kongresszusa betiltotta ezek alkalmazását.
A veszély óriási, mert ételekbe kerülhetnek, de a mosogatószerekben éppúgy megtalálhatók, mint a körömfestékekben, a cumis üvegekben, játékok festékében, samponokban, dezodorokban, arckémekben. Ezek az anyagok azért is rendkívül károsak, mert nem vagy nagyon lassan bomlanak le, a zsírszövetben raktározódnak, és a testsúlycsökkentés (fogyás) során kikerülnek a keringésbe, és az anyagcsere felborulását, rákos daganatokat is okozhatnak (emlő-, prosztata-, bélrákok).
A természetes növényi anyagokban lévő hormonok (fitoösztrogének, például szójatartalmú ételek) szintén károsak, de hatásuk sokkal rövidebb ideig tart, a szervezetben lebomlanak.
A gyógynövények közül az Agnus Castusról (barátcserjéről) sikerült bizonyítani, hogy egyértelműen javítja a megtermékenyülés esélyét, a hormonális egyensúly helyreállítását és a termékenységet. A készítmény különösen hatásos, ha a sárgatestfázis megrövidült, a prolactinszint emelkedett, növeli a progeszteron-ösztrogén arányt, csökkenti a fokozott vérzést. Fontos azonban tudni, hogy a kezelésnek egyénre szabottnak kell lennie. Ez tehát nem „csodaszer”, amelynek hatása mindenki számára egyformán, azonos dózisban és azonos módon alkalmazható a siker reményében.
Cink: mind a hormonális, mind az immunológiai működés szempontjából fontos nyomelem. Hiányában kromoszómakárosodás és immunológiai zavarok léphetnek fel. Mindkét leendő szülőnek célszerű ezért az ételeket cink bevitelével kiegészíteni.
Szelén: nyomelem, antioxidáns hatású, és alapvetően fontos a fogantatáshoz, a vetélés megakadályozásához, az autoimmun folyamatok gátlásához. A terhesség alatt a szelénszint általában alacsony, és pótlása indokolt. Fontos, hogy a spermiumszámot és a spermiumok mozgását is javítja.
Esszenciális zsírsavak: főleg a spermiumok képződésére és minőségére kedvező hatásúak (emelik a prostaglandinok mennyiségét).
E-vitamin: szintén fontos antioxidáns.
C-vitamin: antioxidáns kapacitása révén fokozza a spermiumok mozgását, védi a DNS-t az oxidatív stressztől.
L-Arginin: esszenciális aminosav, amely általában a kiegyensúlyozott táplálékban elegendő, de néha szükséges a bevitel növelése. Fontos: akik hajlamosak a herpeszfertőzésre (száj és genitális formákra egyaránt), ne vigyenek be ebből az aminosavból, mert ezzel stimulálják a vírusokat, és növelik a betegség kiújulásának veszélyét!
L-Karnitin: szintén esszenciális aminosav, bevitele a spermiumok mozgási zavarai esetén fontos, ez nem okoz herpeszveszélyt.
www.endokrinkozpont.hu
Hozzászólás zárolva.