Meddőséget is okozhat az alig ismert betegség

Az antifoszfolipid szindróma (APS) véralvadási zavar, amely fokozott véralvadási készséggel jár. Jelenlétére a betegnél kialakult fokozott trombózishajlam hívja fel a figyelmet. A trombózis különböző szerveket érinthet, létrejöhet például a lábakban, de előidézhet szívinfarktust, tüdőembóliát vagy agyi érelzáródást is. Az APS kétszer gyakoribb nőknél, mint férfiaknál, esetükben főként a gyakori vetélések hívhatják fel a figyelmet e véralvadási zavar jelenlétére.

Kisebb hétköznapi balesetek során is tapasztalhatjuk, hogy a friss seb kezdetben erős vérzése idővel csillapodik, majd alábbhagy. Mindez a véralvadás folyamatának köszönhető, amelyben fontos szerepet játszanak a döntően a vérlemezkékből származó foszfolipidek, valamint a véralvadási faktorok aktiválódása, s mindezek eredményeképpen létrejön a fibrinháló. A foszfolipidek jelentősége, hogy az alvadáshoz szükséges összes faktort térben közel hozzák egymáshoz. Ha ezek a feltételek optimálisak, sérülés esetén a vér igen gyorsan meg tud alvadni.

APS esetében azonban a szervezet ellenanyagok, úgynevezett antifoszfolipidek termelését kezdi meg. Ezek a foszfolipidek ellen termelődő antitestek a vérben fokozzák a vérrögök kialakulásának kockázatát, így növelve meg a betegnél a trombózishajlamot. Dr. Turi Zsuzsannaelmondta, hogy a betegség megjelenhet önállóan – primer, elsődleges APS – vagy egyéb, más autoimmun betegség is állhat kialakulásának hátterében; ez esetben szekunder, vagyis másodlagos APS-ről beszélünk. Az autoimmun kórképek közül is ki kell emelni a szisztémás lupust. Az ebben szenvedő betegeknél különösen nagy arányú, mintegy 40 százalékra tehető az APS előfordulása.

Az APS a terhesség bármely időszakában okozhatja a magzat méhen belüli elhalását. Okozhat koraszülést, de megnövelheti a terhességi toxémia kockázata is. „A magzat fejlődése a gazdag érhálózattal ellátott méhlepényen, majd köldökzsinóron keresztül történik. A méhlepényben vagy a méhben létrejövő érelzáródás következtében a magzat nem jut elég oxigénhez és táplálékhoz, így elhal” – magyarázta a Nőgyógyászati Központ orvosa, aki arra is figyelmeztetett, hogy az antifoszfolipid antitest jelenléte meddőséget is okozhat. Ilyen esetben sokszor még lombikbébi-technikával sem sikerül ép terhességet létrehozni. Azok esetében, akiknél a magzat a terhesség második felében elmarad a növekedésben, 10-15%-ban mutatható ki az antifoszfolipid antitest, bár egyéb klinikai jele még nem jelentkezett a betegségnek. Kezelés nélkül a terhességek közel 90%-a magzati veszteséggel fejeződik be.

Mindez azonban részben elkerülhető, vagy a kockázat jelentősen csökkenthető, ha a betegség gyanúja esetén – akár az első vetélést követően – orvoshoz fordul a beteg. Vérvétellel ugyanis megállapítható, hogy valóban erről van-e szó. Ha bebizonyosodik, hogy igen, létezik kezelési lehetőség: tervezetten, alvadásgátlás védelmében kell vállalni a terhességet. Az alvadásgátlást végig kell vinni a várandósság alatt, és szülést követően is folytatni kell a gyermekágyas időszakban. Ez a kezelés ellenőrzés mellett biztonsággal alkalmazható. Idejében megkezdett kombinált véralvadásgátló kezeléssel tehát a terhesség APS esetén is kiviselhető rendszeres orvosi felügyelet mellett. (www.nogyogyaszatikozpont.hu)