Mennyire képlékeny az emberi agy?
Agyunk, ez a koponyánkba zárt másfél kilónyi fehérje alighanem az univerzum legkomplexebb anyaga. Az ünnepi dorbézolást nehezen viseli, de a tudomány állása szerint egy kéthetes rockfesztivál dózisával felérő szilveszteréjszaka nem jár visszavonhatatlan következményekkel.
A pártoló oldalról viszont hamar felmerült a kérdés, hogy a kortex rugalmasságát milyen további gyógyászati célokra lehet még felhasználni. Egyes kutatók szerint a következő lépés az lehet, hogy olyan gyakorlatsorokat fejlesztenek ki, amelyek a skizofréniát, a Pakrinson-kórt, az öregedéssel járó emlékezetvesztést és egy sor más problémát is képesek enyhíteni. Michael M. Merzenich, a módszer egyik élenjáró kutatója eredendő beszédhibás és diszlexiás betegek állapotának javulását próbálja elérni. Az általa fejlesztett Fast ForWord nevű szoftver úgy olvas ki szavakat, hogy a problémás hangokat lassítva ejti ki, ami nemcsak javítja a diszlexiások olvasási készségét, hanem közben a nyelvfunkciókat is elmozdítja eredeti helyéről az agyban. A szakma véleménye megoszlik Merzenich találmányának piac-orientáltságától – a termék fejlesztője és egyben kaidója a kaliforniai tudós cége – és eredményességéről is. A terület úttörője azonban már nagyobb távlatokban gondolkodik: jelen kutatásai arra irányulnak, hogy a fizikai ezdőgyakorlatok és a számítógépjátékok milyen szerepet játszhatnak olyan betegségek kezelésében, mint a skizofrénia vagy az autizmus. „Mindent elsöprően dominál az a nézet, hogy az agyban bármit csak annak kemikáliái vagy fizikai szerkezete megváltoztatásával lehet helyrehozni”, fejti ki a Scientific American hasábjain. Szerinte egy számítógépes játék ugyanolyan hatékony lehet, hisz olyan fontos kémiai anyagok áramlását indíthatja el, amelyekben a szerv épp hiányt szenvedhet – mint a Parkinson-kór esetében az örömélményért is felelős dopamin nevű ingerületátvivő-anyag. Orvostársaival egyetért abban, hogy még nem tudjuk milyen mentális gyakorlat milyen problémákat oldhat meg pontosan. Abban viszont majdnem biztosak lehetünk, véli a Scientific American, hogy ha rendszeresen végzünk testi és szellemi gyakorlatokat, kevesebb esélyünk lesz idősen az Azheimer-kórra. Másszóval, már az is egészségünkre válik, ha reggelente átolvassuk kedvenc napilapunkat.
A Scientific American nyomán
Hozzászólás zárolva.