Mérgező személyiség, vagy hatalmi játszma?
Az elmúlt években egyre elterjedtebbé vált a „mérgező” minősítés a nehéz természetű, vagy éppen kezelhetetlen, emberekre. Egy amerikai pszichológushallgató elgondolkodtató véleménycikket közölt a brit The Guardian-ben, amelyben azt ajánlja, hogy a fogalmat ne használjuk túl gyakran. Ezzel ugyanis a lényegről tereljük el a figyelmet. A valós probléma ugyanis általában nem a személyiségjegyekben, sokkal inkább a társadalmi, hatalmi struktúrákban rejlik.
Hétköznapi fogalmaink szerint egy főnök lehet rossz, de a lényeget tévesztjük szem elől, ha mérgezőnek nevezzük. Nem annyira a személyiségében rejlő jegyek, sokkal inkább a fennálló hatalmi szerkezet, a hierarchikus struktúra hibáztatható az elfajzott viszonyokért.
Miért is nevezzük egymást mérgezőnek? Részben, mert ez a könnyebb út: másokat hibáztatni saját szorongásunkért.
A mások hibáztatásának kényszere ráadásul arra ösztökél mindannyiunkat, hogy ne vegyük figyelembe az árnyalatokat, vessük el az önreflexiót, és adjuk át magunkat annak a gyönyörnek, melyet mások okolása jelenthet számunkra.
De mi van akkor, ha a másik valóban kárt tett? Akkor az illető valóban mérgezőnek nevezhető? Kutatások azt mutatják, hogy ha hiszünk abban, hogy mások állandó tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek nem változnak (például mondjuk „mérgezőek”), akkor is csak a nyitottság, a másik elfogadása lehet gyógyír erre a helyzetre.
Természetesen a világ tele van egyenlőtlen hatalmi dinamikákkal, és a hatalommal sokan visszaélnek. De amikor az azonos hatalommal rendelkező emberek egymást hibáztatják a másik „mérgező”, „manipulatív” vagy „nárcisztikus” volta miatt, gyakran a könnyebb utat választják, és nem a megoldást keresik.
Időlegesen segíthet ugyan a függő helyzetben lévő emberen, ha a főnököt, barátnőt vagy szülőt kórosan rossznak, azaz mérgezőnek minősít, ezzel képes az illető hatalma alól kiszabadulni.
Hosszú távon azonban minden fél számára problémákat okoz, ha elhiszik azt, hogy a kárt okozó fél állandó viselkedési mintázata (mérgező személyisége) minden baj okozója.
Az érzelmi szorongás gyorsan enyhül, ha fájdalmunkat, sérelmeinket a másik fél állandó és rosszindulatú patológiájának tulajdonítjuk. Ugyanakkor több erőt, kreativitást és ügyességet tapasztalhatunk meg nehéz helyzetekben, ha nem esünk bele abba a csapdába, hogy olcsó pszichologizálással a másik eredendően rossz tulajdonságait okoljuk a kialakult helyzetért.
Ezt is olvasd el:
https://eletforma.hu/elet-mod/a-testbeszed-arulkodik-rolad-es-a-parodrol/
https://eletforma.hu/elet-mod/a-beka-segge-alatt-van-a-magyar-nok-onbizalma/
Hozzászólás zárolva.