„Mert ezeket fogyasztják. Ezt a rengeteg vegyszert.”

– Így néz ki egy igazi tök – mutatja felém lépve egy idős, tréningruhás bácsi az élénksárga gumószerűséget -, ez nem látott vegyszert, magának adom.

Köszönettel oldaltáskámba süllyesztem a növényt – sokáig őriztem -, de figyelmemet az köti le, hogy immár a harmadik asztalkánál tapasztalom a vevő és eladó vásárlás utáni kézfogását. Viszlát jövő héten, mondják megrakott cekkerrel a kezükben, miután már eszmét cseréltek a világ, többnyire az ökovilág dolgairól.
Igen, ami ezt a piacot egyebek közt megkülönbözteti a többitől, az a diskurzus. Vásárlók egymás közt éppúgy, mint eladók, ráérősen beszélgetnek, beszámolnak legújabb – öko- – tapasztalataikról, tanácsot adnak, címeket cserélnek, mint ez volt valamikor hajdanán, a görögöknél, csak akkor agórának hívták a piacteret, ami egyben a nyilvánosság nem hivatalos intézményeként is működött.

– Miért tetszik itt vásárolni? – kérdek egy középkorú hölgyet.

– Mert egészségesebb. És például a paradicsomnak olyan az íze, mint gyerekkoromban volt.

– Honnan jött erre a piacra?

– Kocsival jöttem, de gyalog is elzarándokolok ide, ha kell. Megéri.
Ami a paradicsomot illeti, jó száz forinttal drágább, mint mondjuk a hagyományos piacon, s nagyjából ez érvényes majd minden termékre. Termék pedig akad bőviben. Friss és feldolgozott zöldségek, gyümölcs, gabonafélék, teljes kiőrlésű lisztből készült pékáruk, tojás, kecskesajt, gomba, hidegen sajtolt olajak, magvak, csírák, és akkor még nem beszéltem a faragványokról, kozmetikumokról, könyvekről és a desztillált vizet előállító készülékről.

De mitől bio, öko a bio és az öko?Kezdjük azzal, hogy mit nem jelent: először is az öko az nem reform- és nem natúrtáplálkozás, továbbá nem azt jelenti, hogy a vegyszereket, műtrágyákat, antibiotikumokat egyszerűen elhagyjuk, s nem is azt, hogy visszatérünk őseink gazdálkodásához, tudomást sem véve korunk tudományos, műszaki eredményeiről. Az ökológiai gazdálkodás környezeti és gazdasági szempontból egyaránt fenntartható gazdálkodást jelent, szemléletének középpontjában a természet megóvása, az ember és környezete közti összhang megőrzése, helyreállítása áll.