Mi a boldogság, és hogyan lehet elérni?
Mi a boldogság? Erre a kérdésre szerintem pontosan annyi válasz létezik, ahány ember élt és él ma a Földön. Az egyikük válasza viszont nekem különösen megtetszett. Az illetőt Csíkszentmihályi Mihálynak hívják.
Flow – az áramlat. A tökéletes élmény pszichológiája című világsikerű könyvében a pszichológus a boldogság titkának nyitját kutatja. A könyv alapötlete már 10 éves korában megfogant benne, amikor is szüleivel együtt Olaszországba emigrált a második világháború során. Ekkor vetődött fel benne a teljes mértékben jogos kérdés: látszólag józan felnőttek miért nem tudnak boldogan élni? E kapcsán kezdte el vizsgálni, hogy tulajdonképpen mi is a boldogság, és hogyan lehet elérni.
Kutatásait úgy 50 évvel ezelőtt kezdte meg a Chicagói Egyetem pszichológia szakán. Először olyan embereket tanulmányozott, akik feltevése szerint a legszabadabb és legkreatívabb életet élik: festőművészeket, zenészeket, sportolókat. Kifejlesztette "élmény mintavételező" módszerét, mely abból állt, hogy a kutatásban résztvevő emberek kaptak egy-egy személyhívót, ami naponta nyolcszor megcsörrent. Minden egyes csörgésnél le kellet írniuk, hogy hol voltak, mit csinálnak és kivel, valamint egy skálán be kellett jelölniük, hogy az adott pillanatban hogy érezték magukat, és mennyire koncentráltak rá arra, amit épp csináltak. A kutatás eredménye egyértelmű volt: a kreatív életet élők akkor a legboldogabbak, ha kreatív tevékenységükre koncentrálnak.
Harminc év elteltével eljutott annak megállapításáig, hogy a tartós boldogság egészen más, mint amilyennek az emberek hiszik. A boldogság nem olyasvalami, ami csak úgy megtörténik, vagy amit meg lehet venni. Nem a pénzen múlik. Tézise szerint a boldogság legelemibb összetevője az intenzív koncentráció. Az olyan elfoglaltságok, mint a sport, a zene, a festészet vagy az irodalom élvezete ezért népszerű módjai a kikapcsolódásnak. Abba a feladatba, ami megfelelő mértékű kihívást jelent, tehát nem kivitelezhetetlen, de nem is túl könnyű, annyira el lehet mélyedni, hogy az ember számára a hétköznapok problémái a koncentrálás idejére megszűnnek létezni.
Paradox módón a boldogság nem a tevékenység során, hanem csak az után jelentkezik. Ugyanis ha az aktus során tudatosítanánk magunkban, elvonná a figyelmünket: a sakk játékos elvesztené a játszmát, a sziklamászó nem találná meg a kapaszkodókat.
Hozzászólás zárolva.