Miért vagyok napallergiás?

Melyek a napallergia legjellemzőbb tünetei?

Vörös, gyulladt bőr, csalánkiütés, hólyagok… Meg kell jegyezni, hogy jelentkezésük összefügg a hormonszinttel. Megfigyelhető például, hogy a menstruáció előtt vagy a változókorban gyakrabban fordul elő, amiből az következik, hogy a neuroimmun és az endokrin rendszer szoros összefüggésben áll egymással.

Ezek a betegek nem mehetnek a napra?

De igen, és mennek is. A szakember meghatározza a kezelés módját, s utána már csak pontosan meg kell tartani. Van viszont egy betegség, a porfília, amely született napérzékenységet jelent. Az erős reakciót már maga a napfény váltja ki. Ezek az emberek egyáltalán nem mehetnek a napra.

Mi biztatót tud mondani azoknak, akik már tapasztalták ezt a nyári kellemetlenséget? Magyarán: kezelhető-e a napallergia?

Ha összhangba tudjuk hozni az öröklött hajlamot, a személyes védekezést és az optimális sugármennyiséget, akkor kordában tartható a napallergia. A legfontosabb védekezésként nagyanyáink öltözékét ajánlanám: kalap, szellős ruha. Véleményem szerint egyre inkább a diagnosztizálásra kellene helyezni a hangsúlyt. Volt egy kezelési mód, az ún. autohemoterápia, amelynek az volt a lényege, hogy saját vérből készítettek szérumot és azt kapta vissza a beteg. El kell ismerni, nagyon hatásos volt. Az Európai Unióban viszont kevés vért és vérkészítményt használunk, úgy hogy ezt a módszert már nem igazán alkalmazzuk. Ám jobb eddig még nem született.

Milyen egyszerű lenne minden, ha valaki meg tudná határozni, hogy ennek vagy annak az embernek mennyi az az optimális sugármennyiség, amelyet szervezete károsodás nélkül el tud viselni…