Mikor és hogyan kell használni a defibrillátort?
A defibrillátor egy életmentő eszköz, de nem pótolja az újraélesztést. Hogyan működik a szerkezet, és mikor szükséges használni?
Életünk fenntartója a vérkeringés, melynek alapfeltétele a pumpa, azaz a szív ritmusos, átlagosan percenként 72 alkalommal történő összehúzódása. A szívizom szabályozott összehúzódása pitvarban elhelyezkedő ritmus szabályozó sejtekből kiinduló és bonyolult vezetőrendszeren tovaterjedő elektromos ingerület hatására következik be, hatásos szívizom összehúzódás jön létre, ami a vért az ütőeres rendszerbe, létfontosságú szerveink felé továbbítja.
A hirtelen halálesetek több mint 80 százalékában a szív elektromos tevékenysége rendezetlenné válik, ennek következtében az izomsejtek összehúzódása sem programozottan történik, megszűnik a pumpa funkció, kamraremegés, azaz kamrafibrilláció alakul ki. A korábban szabályos EKG helyett, igen bizarr fibrillációs hullámokat lehet észlelni.
Az újraélesztés ABC-je
|
| Az újraélesztés ABC-jét minden laikusnak ismernie kell, mert adott esetben alkalmazása életet menthet. A BLS (Basic Life Support) kifejezés az alapszintű, illetve eszköz nélküli újraélesztésre utal. A BLS célja a légzés és a keringés biztosítása, míg a terápia elkezdéséhez szükséges eszközök illetve a szaksegítség a helyszínre nem érkezik. Az újraélesztés legfontosabb lépései >> |
A készülékek működése
A HELP program keretében mind több helyen mindenki számára elérhetők az életmentő készülékek, az AED-k (automata külső defibrillátorok), melyek elektródákkal a beteghez csatlakoztatva képesek a szívritmus elemzésére, kommunikálnak az elsősegélynyújtóval, kamrafibrilláció észlelése esetén figyelmeztetnek az elektrosokk szükségességére, és nekünk, életmentőknek csak engedélyezni kell egy gomb megnyomásával az életmentő áramütést.
Az AED egyes típusait a telep behelyezésével tudjuk életre kelteni, más esetben a készülék bekapcsolása is elegendő. A bekapcsolást követően valamennyi készülék öntesztet végez, ezt követően figyelmeztet az elektródák felhelyezésére.
Tegyük szabaddá a beteg mellkasát, ha nedves töröljük szárazra és az öntapadó elektródákról a védőfóliát eltávolítva, azokat ragasszuk a megfelelő pozícióba a beteg mellkasára. Ellenőrizzük, hogy az elektróda kábel helyesen csatlakozik-e a készülékhez, ha igen indulhat az életmentés.
Egy kis történelem
|
| Majd 200 év kellett a rejtély megfejtéséhez, és a kamrafibrilláció hatásos kezelési módjának a kifejlesztéséhez. 1775-ben Peter Abilgaart dán állatorvos észlelte, hogy az áramütés miatt elhalt csirkéknél a mellkasra leadott újabb elektromos kisülés hatására újra indul a szív, az állatok életre kelnek. Csak 1899-ben ismertették tudósok a kamrafibrilláció megszüntetésének, a defibrillálásnak az elméletét, s az emberen végzett első sikeres váltóárammal végzett defibrillálásra 1947-ig kellett várni, Magyarországon Széll Kálmán és Szabó Judit alkalmazta elsőként sikeresen az eljárást a szombathelyi kórházban. Ezt követően továbbfejlesztve az eszközöket készültek el a mai defibrillátorok első darabjai, melyek már egyenáramot használnak az életmentő áramütéshez. A napjainkban, a tenyerünkben is elférő eszközök ősei nemegyszer 25 kilót nyomtak, hosszas töltés után is csak néhány ütésre voltak képesek. |
Az AED-k hang-/szöveges üzenetekkel irányítják a felhasználót a segítségnyújtás során
“NE ÉRJEN A BETEGHEZ! RITMUSELEMZÉS FOLYIK.” – a készülék elemzi a beteg szívmüködését, EKG-t készít, és az eredmény alapján dönt helyettünk. Az elemzés alatt nem szabad a beteghez érni, mert saját szívműködésünk megzavarja a vizsgálatot, téves eredményre vezethet.
Kamrafibrilláció, illetve más sokkolható ritmuszavar esetén a készülék figyelmeztet minket: “SOKK JAVASOLT. TÖLTÉS.”, a töltés során sípoló hang hallható, majd a teljes energia elérése után újabb üzenet érkezik: “NE ÉRJEN A BETEGHEZ! NYOMJA MEG A VILLOGÓ GOMBOT A SOKK LEADÁSÁHOZ.”
A sokk engedélyezése előtt mégegyszer ellenőrizzük, hogy senki ne érjen a beteghez, mert áramütés veszélyének vagyunk kitéve. Ha minden rendben van, nyomjuk meg a sokk gombot. Az ütés során hirtelen összerándul a beteg, majd a készülék visszaigazolja a beavatkozást: “SOKK LEADVA.”,“MOST MÁR HOZZÁÉRHET A BETEGHEZ.”
A defibrillátor egy életmentő eszköz, de nem pótolja az újraélesztést. A sokk leadása után 2 percig folytatni kell az újraélesztést, amennyiben nem térnek vissza az életjelenségek, meg kell ismételni a ritmus analízist illetve a defibrillálást. Azokban az esetekben, amikor a készülék a „SOKK NEM JAVASOLT” üzenetet küldi, végezzük folyamatosan az újraélesztést és 2 percenként ismételjük az elemzést, az újraélesztést folytassuk a mentők megérkezéséig. Merjünk életet menti!
Az AED-vel végzett újraélesztés (CPR) folyamata
Forrás: A Magyar Resuscitatiós Társaság 2006. évi felnőtt alapszintű újraélesztési (BLS), valamint a külső automata defibrillátor (AED) alkalmazására vonatkozó irányelvei.
(WEBBeteg – Dr. Ács Gábor)
Hozzászólás zárolva.