Mikor vigyük gyermekünket szemorvoshoz?
A gyermekek fejlődéséhez elengedhetetlen a megfelelő látásfejlődés, melynek feltétele, hogy a szem egészséges legyen, illetve megfelelően alakuljon ki a szemek kapcsolata egymással és a látókéreggel. A kicsik körében leggyakoribb szembetegség, a kancsalság mellett számtalan más szemészeti probléma létezik, amelyek időben elvégzett szűrővizsgálattal felismerhetőek, kezelhetőek.
A gyermekkorban előforduló legfontosabb szemészeti problémákról dr. Maka Erikát, a Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika Tercier Gyermekszemészeti Központjának gyermekszemész szakorvosát kérdeztük.
A kancsalság a gyermekkor egyik leggyakoribb szemészeti problémája. Létezik veleszületett, örökletes formája és van szerzett is. Bármely életkorban észleljük a szemek nézővonalának eltérését, akár befelé, akár kifelé fordulnak a szemek, a lehető leghamarabb szemészhez kell vinni a gyermeket, hogy megvizsgálja, nincs-e sürgősen kezelendő szembetegség a háttérben. A kancsalság okának tisztázása után a kezelés következik, mely sokszor hosszú évek kitartó munkáját jelenti a szülővel közösen.
A látásfejlődés valamilyen (sajnos sokszor rejtett) zavara következtében csecsemő- vagy kisgyermekkorban kialakult, egy- vagy mindkét szemet érintő funkciózavarát tompalátóságnak nevezzük, amely egy–egy korosztály 2-3 százalékát érinti Magyarországon. Náluk az érintett szemeken a látóélesség olyan fokban csökkent, amelyet egyébként a szemek szervi, szerkezeti eltérése nem magyaráz. A szemek szervi betegségéhez is társulhat azonban kísérő jelleggel tompalátóság, ezt ugyanolyan komolyan kell venni és szintén kezelendő. Fontos tudni, hogy idejében felismerve, megfelelő módon kezelve ez a betegség visszafordítható és legalább részben gyógyítható.
Bár a szürkehályog időskorban jellemző leginkább, sajnos gyermekeknél is előfordul. Szürkehályog alatt a szemlencse elhomályosodását értjük, mely a gyermekkori gyengén látás körülbelül 10%-át okozza. Statisztikai adatok szerint 250 újszülöttből egy esetén észlelhető ilyen elváltozás. A betegség gyógymódja a műtét, melynek során a szemlencse állományát eltávolítják a tokból és a legtöbb esetben műlencse beültetése is történik. „Gyermekkorban a műlencse dioptriájának, törőerejének meghatározása nehéz feladat elé helyezi az orvost.
A műtét időpontjában meghatározásra kerül a szem hossztengelye és a szaruhártya görbületi sugara. A gyermek szemének a hossztengelye azonban folyamatosan növekszik. Ezen adatok alapján, valamint a gyermek életkorát figyelembe véve történik a műlencse törőerejének meghatározása. Csecsemő- és kisgyermekkorban a legtöbb szemsebész olyan műlencsét választ, amely a felnőttkorban várható törőértékkel rendelkezik, tehát a gyermek mintegy hozzánő a műlencséjéhez.” – mondta dr. Maka Erika.
Hozzászólás zárolva.