Milyen a jó és rossz étel?
Ez nagyban leegyszerűsítené az egészséges táplálkozásra való áttérést, mert a helytelen ételeket egyszerűen csak ki kellene hagyni az étrendből. Ez a csoportosítás azonban így nem helytálló, ugyanis a táplálkozás egészét tekintve „egészséges” és „egészségtelen” jelzőkkel nem az egyes élelmiszereket, illetve ételeket kell ellátnunk, hanem inkább az összeállított étrendet.
A köztudatban általában az él, hogy a zöldségek és gyümölcsök egészséges élelmiszerek, a zsiradékok pedig egészségtelenek. Ez így ebben a formában nem teljesen igaz. A helyes megállapítás ezekre az élelmiszerekre inkább az, hogy a zöldségek és gyümölcsök a helyesen összeállított étrendben nagyobb, a zsiradékok pedig kisebb mennyiségben szerepelnek.
A helyesen összeállított, egészséges étrendben a gabonafélék, tejtermék, hús vagy húskészítmény, zöldség és gyümölcs minden nap, míg a hal és száraz hüvelyes hetente 1-2, belsőség havonta 2-3 alkalommal szerepel. Tojásból hetente 3-4 db-ot ajánlott fogyasztani. Az egészséges felnőtt táplálkozásában a mértékletes édesség-, desszertfogyasztás sem tilos, de csak heti 1-2 alkalommal ajánlott, és lehetőleg mindig főétkezést követően.
A tápanyagok szerepe, mennyisége
A helyesen összeállított étrendnek az is ismérve, hogy az egyes tápanyagok aránya megfelel az egészséges táplálkozás elveinek. Így a szénhidrátok a napi energia 55-58, a zsírok 30, a fehérjék pedig a 12-15 %-át teszik ki. Ez a 2500 kcal energiát tartalmazó étrendben kb. 344-362 g szénhidrátot, 83 g zsírt és 75-93 g fehérjét jelent. Emellett fontos az is, hogy az egyes napok között ne legyen túl nagy eltérés, ingadozás az energiatartalmat illetően. Ez azt jelenti, hogy egy átlagosan 2500 kcal-t tartalmazó étrend esetén az egyes napok energiatartalma kb. 2300 – 2700 kcal közé essen. A szervezetnek mindhárom makrotápanyagra szüksége van, tehát nem lehet különbséget tenni közöttük. A szénhidrátok nélkülözhetetlen szerepet játszanak az izomműködésben, az agyi funkciók és a vegetatív idegrendszer zavartalan működésében, a sebgyógyulásban, veseműködésben, valamint a vérsejtek energiaforrásaiként. Szénhidrátban szegény táplálkozás során gyakran lép fel az állóképesség és a fizikai teljesítmény csökkenése.
A fehérjéket biztosítják a test fejlődéséhez szükséges anyagokat.
A zsírok szerepet játszanak az idegrendszer működésében, fontos elemei a sejtmembránnak és nélkülözhetetlenek a zsírban oldódó vitaminok felszívódásához. A halakban lévő telítetlen zsírok, ún. halolajok meggátolják a vérrögképződési folyamatokat, így fontos szerepet játszanak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében. A megfelelő mennyiségű rostbevitel elsősorban a zöldségek, gyümölcsök és teljes őrlésű gabonafélék és készítményeik fogyasztásával biztosítható.
Hozzászólás zárolva.