Minden, amit a kullancsokról tudni kell

Az agyvelőgyulladás 3-21 napos lappangási idő után enyhe tünetekkel kezdődik, lázzal és izomfájdalommal. 1-3 napos tünetmentesség után a betegség második szakaszában azonban súlyos tünetek jelentkeznek: magas láz, fejfájás, szédülés és hányás kíséretében alakulhatnak ki az idegrendszeri tünetek. Az intenzív osztályos ápolás, gépi lélegeztetés megmentheti ugyan a súlyos állapotú betegeket, de az agykárosodás mértéke gyógyszeresen nem befolyásolható, mivel nincsenek a flavivírus ellen ható antivirális szerek, és általában a diagnózis is késve derül csak ki.

Ennek következtében Magyarországon a betegek közel felének csökken a fizikai vagy szellemi teljesítőképessége, körülbelül 10 százalékukban alakul ki maradandó bénulás, és 1-2 százalékuk veszti életét. Az agyvelőgyulladás azonban megelőzhető az ellene kifejlesztett védőoltás-sorozattal, amely egy éves kor felett mindenkinek ajánlott, aki gyakran jár erdős, ligetes területen, sokat kirándul vagy fut a természetben.
A másik, viszonylag gyakori, a közönséges kullancsok által terjesztett Lyme-kór ellen nincs védőoltás. A betegség kórokozója a Borrelia burgdorferi baktérium. A Lyme-kór az esetek túlnyomó többségében jóindulatú, sokszor magától is gyógyul. Néha azonban krónikussá válhat, bizonyos esetekben pedig akár évekig, évtizedekig is eltarthat.

A fertőzés első, leggyakoribb tünete a csípés után minimum 1 nappal kialakuló bőrtünet (eritéma migrans), ovális alakú bőrpír a csípés helyén, amely napok-hetek alatt koncentrikus körökben, gyűrűkben tágul. Gyakran észrevétlen marad a csípés, csak a bőrtünet alapján merül fel a fertőzés. Ha ebben a korai szakaszban nem történik antibiotikumos kezelés, akkor általános tünetek kezdődhetnek, ami fejfájással, izom-és ízületi fájdalmakkal, szívpanaszokkal, gyengeséggel járhat. A tartósan kezeletlenül maradt Lyme-kór évekkel később súlyos szövődményeket: ízületi gyulladásokat, idegrendszeri és szívbetegséget okozhat.
Ezeken felül kullancs által terjesztett fertőző betegség továbbá a bőrfekéllyel, nyirokcsomó-duzzanattal járó nyúlpestis (tularemia), és többféle kullancsláz (Q-láz, vérzéses kullancsláz, mediterrán foltos láz), amelyek az emberek mellett emlősállatokban, így kutyákban és macskákban is fertőzhetnek. Európában csak kutyákban fordul elő a babéziózis, amelynek tünete a láz, a sötét, akár kávébarna vizelet és az idegrendszeri tünetek.

„A kullancscsípés ellen védekezhetünk rovarriasztó spray-k, krémek használatával, illetve kiránduláskor hosszú szárú nadrág, gyerekeknek alul-felül zárt ruházat, sapka viselésével. Este a teljes test alapos átnézésével többnyire még időben felfedezhetjük a vérszívót, hiszen a fertőzés átadásához több óra kell. Ha mégis kullancsot találunk, a legfontosabb, hogy mielőbb eltávolítsuk, közvetlenül a bőrfelszín felett csipesszel vagy cérnahurokkal megragadva, határozott mozdulattal. Nem szabad a testét megnyomni, csavargatni, krémmel fullasztani, mert ezekkel a módszerekkel a kullancs nyála, béltartalma és ezzel együtt a kórokozók is nagyobb eséllyel bejutnak a sebbe. Orvoshoz abban az esetben forduljunk, ha valamelyik betegség tüneteit észleljük” – hangsúlyozza a szakértő.