Mit gondolunk az egészségügyről? Rémes…

Az egészségügyi kiadások 35 százalékát a magánszektor teszi ki a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Ez mintegy 769 milliárd forintot jelent, amelyből 573 milliárd forint a háztartások kiadása. A privát ellátás felélénkülését támasztja alá a Medibon.hu megbízásából a KutatóCentrum által készített friss kutatás is, amely a felnőtt magyar lakosság közegészségügyi ellátáshoz való viszonyát és a magánintézményekkel szembeni attitűdöket vizsgálta.

A közegészségügy megítéléséről mellbe vágó eredmények születtek: minden második ember szerint az elmúlt évben kifejezetten romlott az ingyenes szolgáltatások minősége, a megkérdezettek további 40 százaléka pedig úgy érzi, nem történt pozitív előrelépés az ellátás színvonalában. Nem beszélve arról, hogy egyes díjmentes szakrendelések – például a szülészet és a fogászat – valójában látszatmegoldásokat takarnak, a tényleges gondozásért legtöbbször mélyen a zsebünkbe kell nyúlni. A Medibon.hu megbízásából készült felmérésből kiderül, hogy a többség szerint a társadalombiztosítás sok esetben olyan szolgáltatást fedez, amelyre több hónapot kell várni, majd a megadott napon hosszú órák telnek el egy elegendő ülőhelyet és ruhatárat nélkülöző folyosón, míg a vizsgálat megtörténik. Ennek ellenére javarészt mégis az ingyenes orvosi intézményeket keressük fel, részben a megszokás miatt, részben anyagi megfontolásból.

Az állami egészségügyben egyes diagnosztikai eljárásokra, mint például az MR vagy a CT, rendszerint 2-3 hónapos várakozással lehet bejutni. Ennyi idő sok ember számára nemcsak elfogadhatatlan, hanem kockázatos is, ezért – jobb híján – elkezdik keresni a magánszektor szolgáltatásait. „Egyre többen ismerik fel, hogy a pénzünkért gyors és személyre szabott szolgáltatást is kaphatnak a magánintézményekben” – mondta el Walkó Boglárka, a Medibon.hu értékesítési vezetője. A kutatás is ezt igazolja, hiszen a megkérdezettek közel kétharmada a fizetős vizsgálatokat választaná, ha pénztárcája engedné.

Legkevesebbet a fiatalok és a 30–39 év közöttiek járnak orvoshoz, ám ha mégis ellátásra szorulnak, inkább a magánintézmények mellett döntenek. „Példaként a 30 év alatti hölgyeknek csak kétévenként biztosít ingyenes rákszűrést az állam, holott tudvalevő, hogy ezt minden évben meg kellene ismételni – magyarázza Walkó Boglárka. A felmérésből kiderül, hogy a huszonévesek mellett a negyven év felettiek válnak egyre nyitottabbá a magánrendelésekre. Az idősebbek a terápiás kezeléseket vagy olyan konkrét betegségek gyógymódjait keresik, mint a csontritkulás vagy az allergia.