Mítoszok, tévhitek
Miért tudnak tévhitek, mítoszok születni? Ki, és miért hisz bennük? Inkább félünk és szorongunk, minthogy utánanézzünk? A hiba, bizony bennünk van.
Az élet bármely területét nézzük, számtalan tévhittel, mítosszal találkozunk, melyek közül aztán sok már igazi előítéletté „nemesedik”. Gondoljunk csak szőke nős viccekre. De ha komolyabbat akarunk, akkor nézzünk körül mindennapi életünkben, a szerelemtől, a szexualitáson át, az étkezésig.
De hogyan is születnek a tévhitek, és a mítoszok? Kétségtelen – s ha kell, fogadják ezt bizonyos önkritikaként is, bár én személy szerint tiltakozom ellene – nagymértékben köszönhető a felszínes, szenzációhajhász médiának is.
De azért nem fogjunk mindent az újságírókra. Legalább annyira benne van az „egyszerű emberek” maradi gondolkodása, elmaradottsága az életmód, a tudományok, a technika fejlődésével szemben. A maradiság nem függ össze sem korral, sem iskolai végzettséggel, sokkal inkább köze van az intelligenciához és a személyiséghez. S éppen ezért tudnak a tévhitek élni, megmaradni, újraéledni, mert a maradiságot okozó nyitottság, tudásvágy, realitásérzék hiány is mindig „újratermelődik”.
Sokan a „jobb félni, mint megijedni” gondolkodásmód alapján inkább elhiszik a tévhiteket. Igaz könnyebb is, mint utánanézni – akár az Interneten is – komoly orvosi, tudományos, élettani, táplálkozástudományi ismereteknek, hogy vajon van-e valóság alapja, vajon igaz-e, amit akár a nagymamama, akár a főnök, akár az újságíró állít.
A baj csak az, hogy a zárkózottsággal nem csak egyes tévhitek stresszelhetnek és frusztrálhatnak minket, hanem egész személyiségünk beszűkülhet, mely azután kihat az élet minden területére, a munkától, a párválasztáson át, a gyermeknevelésig. S így újra felnő egy újabb generáció, melyet tévhitek és mítoszok tehetnek boldogtalanná.
Lovas Katalin
Hozzászólás zárolva.