Ne féljünk beszélni erről se…
Bár sokszor ér a vád minket, hogy majmoljuk az amerikaiakat, de bizony van nem egy olyan dolog, amelyben követhetnénk az Egyesült Államokat, amelyben példaként is említhetjük őket.
Például a szex oktatásban, hiszen az amerikai államokban tanítják a szexet. Hisz már az általános iskolában vannak olyan egészségügyi órák, ahol felvilágosítják egyről és másról a nebulókat, amelyet a szülők nem, vagy rosszul tettek meg.
Külön kiképzett oktatók beszélnek többek között a biztonságos szexről. És az a furcsa az egészben, hogy a mostani fiatalok nagy része, felgyorsult, átalakult 21. század ide vagy oda, ugyanolyan keveset tud a szexről magáról mint a nagyszülők, nagymamáink, akiknek többek között nem volt, nem lehetett szerencséjük a gumióvszerhez. Nem is volt ritka a 10, 12 gyerek.
Floridában ezért a hetven éveseknek is indítottak kurzust, hogy felvilágosítsák a hajlott hátú asszonyokat és urakat az AIDS-ről, és más újdonságokról. Mivel legtöbbjük még nem is látott kondomot, rájuk fér az okítás. Annál is inkább, mert csak mi gondoljuk úgy, hogy már kinőttek abból a korból, hogy ágyakrobaták lehessenek. A nagyikat és nagypapákat, szexshoppokba is elviszik, ahol kedvükre ismerkedhetnek a kór legújabb vívmányaival, kedvükre válogathatnak az ezeregy színű és ízű gumik között, hogy a bőr szerkókról ne is tegyek említést. Jobb ez mintha a piacon költik és verik el a nyugdíjukat. Igazi kaland.
Száz szónak is egy a vége: a szexualitás fontos része annak, hogy emberek vagyunk. Szervesen hozzá tartozik életünkhöz, és hiba lenne mindezt csak egy aktusnak leírni. Mert ez azért több és mélyebb ennél.
Sokkal többről van szó ugyanis: arról hogy férfinek illetve nőnek érezhessük, érezhetjük magunkat, hogy hogyan választunk. Utóbbiak miatt is érdemes hogy beszéljünk gyermekünknek, gyermekünkkel is a szexről. Ne legyenek gátlásaink meghallgatni őket, és szánni erre a témára pár órácskát. Mert bizony gyakran elfeledkezünk arról hogy a gyerekek minden tőlünk tanulnak el, jót is rosszat is. Mikor őket nézzük, ne feledkezzünk meg arról, hogy mi az ő korában milyenek voltunk, hogyan és miért és kik ellen lázadtunk. Hogyan utasítottunk el dogmákat, szájbarágosdi dolgokat, amiről azt hittük hogy ez számunkra egyértelmű, és magától értetődő, vagy éppen cikis.
Hozzászólás zárolva.