Ne késlekedj! Minden perc számít!

Az Országos Egészségbiztosító Pénztár 2005-ös adatai szerint a hétvégi (szombat, vasárnapi) napokon jelentősen kevesebb beteget vettek fel stroke miatt, ezt egy hétfői csúcs követi, majd a hét során fokozatosan csökken az akut stroke miatt hospitalizált betegek száma. Ez annyit jelent, hogy az agyi érkatasztrófán átesett betegek nagy része figyelmen kívül hagyja a jeleket és nem fordul rögtön szakszerű segítségért, megvárja a hét elejét, amikor már el tud menni a háziorvoshoz, nem is gondolva arra, hogy ezzel milyen kárt okozhat magának, hozzátartozóinak és a társadalomnak.

A Magyar Stroke Társaság és a szakemberek szerint is a legfontosabb cél az időveszteség minimalizálása lenne. Ebből a szempontból is különösen nagy gondot okoznak azok a stroke esetek, amelyek alvás közben alakulnak ki. Az előírás szerint ilyenkor a stroke kezdetének a legutolsó, még jó állapotban ébren töltött pillanat számít. Mivel a stroke-ok 10-25%-a alvás közben következik be, ezért a betegek jelentős része a 3 órás időablak miatt kiesik az életmentő vérrögoldó kezelés lehetőségéből- tette hozzá az MST elnöke.

A „Stroke – Ne késlekedj” kampány a stroke által a társadalomra rótt szociális és anyagi terhek enyhítését is el szeretné érni. A helyzet súlyosságáról sokat elárul az az összehasonlítás miszerint a szélütés miatt közel háromszor több beteg kerül évente kórházba, mint szívinfarktus miatt, ráadásul a kórházi költségek is ugyanezt a különbséget tükrözik.

Amíg szívinfarktusban közel 5 milliárd, addig stroke-ban az első évben 15 milliárd Ft az egészségügyi kormányzat kiadása. A stroke társadalmi terheit ennek ellenére még a szakemberek is igen gyakran alábecsülik, pedig az éves kórházi felvételek száma megelőzi az akut szívinfarktusét, szociális és anyagi következményei pedig láthatóan jóval súlyosabbak.

A szélütés megfékezésében sokat segíthet a lakosság rizikófaktorok csökkentésének fontosságáról való tájékoztatása. Több magyarországi epidemiológiai vizsgálat azt találta, hogy a magyarországi stroke betegek anamnézisében az európai átlaghoz képest jelentősen magasabb a hypertonia, és a dohányzás aránya. Utóbbiak pedig olyan tényezők, amelyeken nagyobb odafigyeléssel, egészségtudatosabb életvitellel lehet változtatni.
Azonban, ha már megtörtént a baj, akkor nagyon fontos, hogy az emberek legyenek tisztában a stroke tüneteivel és a három órás időablak fontosságával.
Ehhez azonban szükség van egy olyan tájékoztató, felvilágosító programra, mint amilyen a Magyar Stroke Társaság által ismételten útjára indított Stroke – kampánynak. Az eredményesség érdekében a kampány elemei egymást erősítik.