Néha gusztustalan, ahogy mi Európába tartunk…!
Fényes hétköznap délelőtt sétálok az utcán. Szembe jön velem egy középkorú, kopottas öltözetű, de ápolt, nem rosszarcú férfi. Ahogy közeledik hallom, krákog, szipákol. Szegény, gondolom, meg van fázva.
Épp ott kapom el, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásunk jelentőségét dicséri valamelyik nagy okos politikus – politikai és gazdasági oldalról. Meg, hogy milyen jó nekünk, mármint állampolgároknak, hogy az egységes Európához tartozunk.
Most már sikítok!
Európában? Legfeljebb földrajzilag. (De az korábban is igaz volt.)
Mert az utcán egyáltalán nem érzem úgy – na jó csak ritkán – hogy Európában járnék!
A fentihez hasonló példákat még hosszan lehetne sorolni, csak járni kell az utcát.
Hozzászólás zárolva.