Nehéz elbújni előle, de muszáj!
Jórészt a klímaváltozás, illetve a szabadtéri szabadidős tevékenységek népszerűsége áll a kullancs által okozott vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladásos megbetegedések gyakoribbá válása mögött – tartalmazza a WHO 2011-ben kiadott, átfogó jelentése.
A betegség egyre magasabb hegyekben és egyre északabbra is megjelenik. Míg korábban kb. csak a tengerszinttől számított 800 méter magasságig fordult elő, 2008-ban már jelentettek pasztörizálatlan tejtermékkel kapcsolatba hozható járványt 1500 m magasan fekvő területen is. Európában új gócok jelentek meg, és a régebbi területek kiterjedése is növekedést mutat.
A globális éghajlatváltozás mellett sokan az emberi tevékenységet tartják a legfontosabb tényezőnek a betegség terjedésében. Egyesek „hétvégi betegségként” is emlegetik a jelenséget. Többnapos ünnepek után, ha megfelelő kirándulóidő volt, sokkal többen fordulnak orvoshoz kullancscsípés miatt. Ha viszont sok az aktív kullancs, de a rossz időjárás miatt kevesebben mennek a szabadba, akkor nyilvánvalóan kevesebb fertőzés fordul elő. A legveszélyesebb időszakot az esős napokat követő napsütéses időszakok jelentik, ugyanis a hőmérséklet mellett a páratartalom is fontos a kullancsok aktivitása szempontjából.
– Az elszaporodó kullancsok nemcsak az erdőben, hanem a városi parkokban, játszótereken, hobbikertekben, sportpályákon is megtalálhatják az embert. A dús aljnövényzetet kedvelő parazita akár egy erdei túrázás, piknikezés, kutyasétáltatás alatt is utat talál hozzánk. Megjelenésükre különösen számítani kell minden olyan helyen, ahol házi- vagy vadállatok élnek és aktívan mozognak – tájékoztatott a Füvészkert botanikusa.
– Nem lehet elég sokszor megcáfolni a kullanccsal kapcsolatos tévhiteket. A kullancs nem ugrik, ritkán veti ránk magát a fáról, inkább az aljnövényzetből mászik emberre, állatra. Eltávolítása csipesszel, kíméletes de határozott húzó mozdulattal célszerű, nem szabad csavargatni, nyomkodni, bármilyen krémet, olajat rákenni – tette hozzá Papp László.
A kullancsencephalitis vírus a nyers kecske- és tehéntejben is fertőzőképes maradhat, ezért ezeket csak megfelelő pasztörizálás, forralás után ajánlott fogyasztani.A fertőzött kullancs a vírust az utódainak is átadja, illetve élete végéig hordozza.
A kullancs-encephalitis megelőzésének fontosságát a hazai és nemzetközi egészségügyi szervezetek is szorgalmazzák, védőoltás több éve az Országos Epidemiológiai Központ által ajánlott oltási körben van. Magyarországon jelenleg kétféle oltóanyagot forgalmaznak, mindkettőnek van gyermek és serdülő-felnőtt változata is.
– Az alapimmunizálás három adag oltással történik, az első oltást követő 1-3 hónap múlva kell felvenni a másodikat, majd oltóanyagtól függően újabb 5-12 hónap, illetve 9-12 hónap elteltével a harmadik részoltást. A megfelelő védelem érdekében a teljes alapimmunizálási sort be kell adni, önmagában egy oltás nem elegendő – hívta fel a figyelmet Dr. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke.
– Az ismétlő oltások beadásáról sem szabad elfeledkezni, hiszen ezek teszik lehetővé a hosszú távú, magas fokú védelmet. Azoknál a gyerekeknél, akik tavaly kapták meg az első két adagot, ellenőrzöm, hogy idén az oltási sor harmadik adagját is beadjuk, illetve, ha már esedékes, mert eltelt a 3 év, megkapják az ismétlő oltástn – tette hozzá a gyermekorvos.
A védekezésre már a tél legvégén érdemes gondolni, hiszen a védettségnek még a kullancsok tavaszi aktivitási időszaka, azaz április előtt ki kell alakulnia. Ezért az oltási sort minél korábban kell elkezdeni, így a kullancsok aktivizálódása előtt magasfokú védettséget alakíthatunk ki.
Hozzászólás zárolva.