Neked megjelent már Jézus a reggeli pirítósodon?

A furcsa és humoros kutatásokért Bostonban immár 24. alkalommal átadott „elismerés” már majdnem olyan híres, mint a valódi Nobel-díj – tudósított a BBC hírportálja. Az úgynevezett Ig Nobel-díj nevét szójáték, az angol ignoble, vagyis alantas, méltatlan szó és a Nobel-díj kombinációja adja. A kitüntetést, amelyet az Annals of Improbable Research (Valószínűtlen kutatások évkönyve) című humoros tudományos magazin szponzorál, elsőre viccesnek tűnő eredményekért adják, aki azonban mélyebbre ás, komoly tudományos szándékokra lelhet.

Mabucsi Kijosi japán kutatócsoportja laboratóriumban mérte meg a banánhéj és a cipőtalp közötti súrlódást, és kimutatták: az alma és a narancs héja nem annyira csúszós. Ezért az eredményért kaptak a Kitaszato Egyetem tudósai fizikai anti-Nobel-díjat.  A japán tudósokat az érdekelte, hogyan befolyásolja a súrlódás és a kenőanyagok az ember végtagjainak mozgását. Azok a szerves gélek, amelyek számlájára írható a banánhéj csúszóssága, megtalálhatók azokban a hártyákban, amelyek az emberi csontokat védik, és az eredmények segíthetnek a műízületek előállításában – mondta el a díjazott Mabucsi.

Anti-Nobel-díjat nyert az a tanulmány is, amely a pirítóson Jézus arcát és más ábrákat felfedező emberek agyát kutatta. Ennek a munkának ítélték oda az idegtudományi anti-Nobel-díjat.

 A Torontói Egyetemről Kang Lee és kollégái azt keresték, hogyan vesznek észre rendet a rendetlenségben – például ábrákat – a véletlenszerűen megbarnult kenyérszeleten az önkéntes résztvevők. Agyuk MR-vizsgálatával kimutatták, hogyan jönnek működésbe ugyanazok az agyi területek a nem létező arcok látványára, mint amelyek a valódi emberi ábrázat megjelenésekor. A kanadai tudósok szerint ezt a felismerést csimpánzoknál is tapasztalták már. „Hogy az ember milyen arcot lát meg, az az egyén személyes elvárásaitól, illetve attól függ, hogy miben hisz. Egy buddhista valószínűleg nem Jézus, hanem Buddha arcát látja majd a pirítóson” – mondta Lee.

A közegészségügyi anti-Nobel-díj idei nyertesei azok a cseh tudósok, akik azt vizsgálták, mekkora mentális kockázatot hordoz a macskatartás. A biológiai elismerést szintén cseh kutatók nyerték el. Ők azt dokumentálták gondosan, hogy a dolgukat végző kutyák szívesebben igazítják a testük tengelyét a Föld észak–déli irányú mágneses vonalaival párhuzamosan.

Sarkvidéki tudományok kategóriában lett anti-Nobel-díjas a norvég Eigil Reimers, aki azt tesztelte, hogyan reagálnak a rénszarvasok, ha jeges medvének öltözött emberek ijesztgetik őket.