Nem a mentőmellény a ciki, hanem az, ha már csak a szonár-képernyőn tűnünk fel

„Ne a statisztikákat nézzük, és ne is azokról beszéljünk, azok ugyanis csak számadatok, és már egyetlen vízbe fúlás is sok” – hívta fel a figyelmet Bagyó Sándor a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának elnöke, amikor beszélgetésünk kezdetén azt firtattam, mivel magyarázható, hogy idén nyáron már most több ember fulladt bele vizeinkbe, mint tavaly egész évben.

Mint fogalmazott, az egész kérdéskör megközelítéséhez ő egy egészen más szempontot ajánl, aminek a középpontjába az önismeretet és a tudatos, fegyelmezett állampolgári viselkedést kellene helyezni.

Önmagunk fizikai képességeinek ismerete, és a vizek ismerete – ezek lennének az elsődlegesek, ez lenne az alap, és az (erre épül egyébként a Szakszolgálat által most indított és két éven keresztül folyamatosan tartó kampány), hogy sportoláshoz, de bármiféle vizes szabadidő tevékenységhez viseljünk kötelező jelleggel vagy mentőmellényt, vagy valamilyen sportmellényt.

Létfontosságú a mentőmellény

„Az első kérdés, amit érdemes magunknak feltennünk, ha kimerészkedünk valamilyen természetes vízre, hogy mennyire tudunk úszni, milyen a vízbiztonságunk” – tanácsolja Bagyó, majd azonnal hozzá is teszi, hogy soha ne tévesszen meg minket az, hogy nyugodt körülmények között, akár medencében hogyan úszunk.
Egy nem várt havária helyzetben, –  ami lehet valami külső ok miatt, de bekövetkezhet egy hirtelen rosszullét esetén is – , nos, ha ilyenkor nem viselünk valami olyan mellényt, ami – legalább egy ideig – a víz fölött tart minket, gyakorlatilag esélyünk sincs a túlélésre.
Idén a Vízimentők elsősorban a SUP-osokra fókuszáltak, Bagyó Sándor példájukon szemlélteti, hogy mi történik, ha tónustalanul (rongybabaként, eszméletét vesztve) zuhan valaki bele a sportszerről a vízbe. Ilyenkor egy pillanat műve, és a balesetet szenvedett már vizet nyelt, a tüdejébe is víz került és gyakorlatilag egy végzetes kimenetelű folyamat indul el.
A szakértő hangsúlyozza, hogy egy apró baleset, ami a szárazföldön egy-két nap, vagy hét gyógyulással megúszható (lehet az egy múló rosszullét, de bármi más, stb.), ha vízben történik, a természet azonnal és kegyetlenül (valójában halállal) bünteti.

Ráadásul a magyarországi belvizek zömében a láthatóság gyakorlatilag nulla, vagyis, amíg megtalálják a bajba kerültet, már addig is kritikus percek mennek veszendőbe.

A Vízimentők ezért azt tanácsolják, hogy minden esetben vegyünk fel valamilyen, a víz felszínén tartó mellényt, ha bármiféle alkalmatossággal a vízre szállunk.
A klasszikus mentőmellény előnye, hogy gallérja van, és a fejet minden körülmények között a víz felett tartja; ha ilyet viselünk, nagy az esély arra, hogyha egyedül estünk is a vízbe, nem kerül víz se a szánkba, se az orrnyílásunkba, addig, amíg valaki ránk nem talál.
Az úgynevezett sportmellény egy úszást segítő mellény, és a lényege, hogy ha vízbe esünk, nem merülünk el teljesen; ezt társas sportoláskor érdemes használni, amikor a velünk együtt lévő személy azonnal a segítségünkre tud sietni.
Bagyó Sándor szerint nem a mentőmellény a ciki, hanem inkább az, ha valaki több százezer forintot rákölt ugyan a vízi kedvtelésére, de arra már nem szán tízezer forintot, hogy megvegyen egy mentőmellényt és azt viselje is minden alkalommal, akkor is, ha úgy érzi, ő valóban jól tud úszni.
Az élete múlik rajta ugyanis.

Miről ismerszik fel egy fuldokló?

A fuldoklás majdnem mindig egy megtévesztően csendes esemény. Ellentétben a tévében látott hangos, drámai helyzettel. Egy fuldokló nem csapkod, kiabál vagy kér segítséget. Hogy elképzeljük, milyen halk és drámamentes lehet egy fuldoklás, nézzünk meg egy amerikai felmérést. Az Egyesült Államokban a 15 év alatti gyermekeknél a véletlen balesetek között a fulladás a második leggyakoribb haláleset – a közúti balesetek mögött. Abból a 750 gyermekből, akik ez évben valószínűsíthetően vízbe fognak fulladni, 375 csupán 25 méteren belül lesz a szüleitől vagy más felnőttől. Az esetek 10 százalékában a felnőtt igazából végignézi az egészet, de nem tudja pontosan, mit is lát.