Nem pihentet a fekve nyaralás
Ha nyár, akkor kikapcsolódás, pihenés, szabadság. Ez sokaknak egyet jelent a vízparton való tespedéssel és lustálkodással. Ám miközben hisszük, hogy ez idő alatt teljesen feltöltődünk, gyakorta szembesülünk azzal, hogy egy hét munka után megint ugyanolyan vagy még fáradtabbak vagyunk, mint mielőtt üdülni mentünk volna. De hogyan tehetnénk valóban tartóssá a nyaralás jótékony hatását?
Egy nemrégiben készült felmérés szerint az utazók döntő többsége választja a vízparton való ücsörgést, napozást. Aktívan csupán a nyaralók alig harmada pihen, pedig az ehhez köthető mentális kikapcsolódás biztosítja azt, hogy valóban elszakadjunk munkával összefüggő gondolatainktól. Pedig semmittevéssel valójában csak még kimerültebb állapotba kerül az ember. Hiába alszik naphosszat, nem piheni ki magát igazán. Ennek oka az ingerszegénységben keresendő: passzív pihenés alatt nem kapunk új impulzusokat, amelyek feltöltenék belső energiaforrásainkat.
Amikor arra koncentrálunk, hogyan tanulhatnánk meg a következő tánclépést, hogyan kössünk ki a hajóval, hogy ne boruljunk vízbe, vagy éppen amikor összeszedjük az erőnket, hogy megmásszunk egy templomtornyot, az agyunk máris elfeledkezik a hétköznapi problémákról. A határaink feszegetése, az ehhez kötődő élmény és sikerélmény olyan fizikai és szellemi töltetet ad, amely összehasonlíthatatlan a napon fekvés – egyébként egészen kellemes – érzésével.
Azoknak, akik nem, vagy nagyon keveset mozogtak az elmúlt időszakban, nem érdemes egyből vízi túrára vagy Balaton körüli biciklizésre indulniuk, mert a második napon jelentkező izomláz garantáltan megkeseríti a szabadságukat, és eltántoríthatja őket a további aktív pihenéstől.
„Az emberek felnőttkorukra elfelejtenek mozogni. Lépcső helyett lifttel, gyaloglás helyett rövid távokon is autóval, busszal közlekednek. Szabadidejüket a tévé, számítógép előtt töltik. Ezek mellé rossz szokások, dohányzás vagy épp túlzott alkoholfogyasztás is társulhat. A rossz közérzet, az ingerlékenység, az elégedetlenség pedig nemcsak a munkában, hanem a magánéletben is megkeseríti a mindennapokat” – hívja fel a figyelmet dr. Szabó Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézetének és Sportgazdasági Kutatóközpontjának munkatársa.
A szakértő emellett hangsúlyozza azt is, hogy a fokozatosságot szem előtt tartva, apránként kell újra hozzászoktatni a szervezetet a mozgáshoz, így egy idő után már magától fog több mozgást követelni az egészségesebb emberi test.
„Nyilván nem több kilométert kell lefutni első alkalommal, ezt egyrészt nem is bírná a szervezet, másrészt a lehetetlen követelmények sikertelen teljesítése a további edzéstől is elveszi az ember kedvét. Ám egy városnéző belföldi utazás vagy a vízparti pihenés megszakítása tánc- vagy jógaórával, esetleg lovaglással, akár új sportok kipróbálása is kiváló kezdet lehet” – állítja dr. Szabó Ágnes.
Ha szerencsénk van, és vállalatunk támogatja a rendszeres mozgást, ma már lehetőségünk van arra, hogy valamennyi sportágat, tartózkodási helytől függetlenül, egyetlen támogatási formával igénybe vegyünk. A béren kívüli juttatásként is adható Sportkártyával nem szükséges mindenhová külön belépőjegyet váltani, hiszen az ország számos pontján a legkülönbözőbb mozgásformákat próbálhatjuk ki akár nyaralás alatt is. A Sportkártya emellett arra is tökéletes, hogy legyen esélyünk megtalálni a számunkra leginkább megfelelő sportágat, vagy éppen élvezni a változatosságot!
Szeretsz evezni? Látogasd meg a fővárosi Evezős Egyesületet! Kipróbálnád a Zumbát? Ne habozz felkeresni az 55 elérhető sportlétesítmény egyikét! Érdekelnek az extrém sportok? Ajánljuk a Kalandparkokat vagy a falmászást!
A Sportkártya több mint 200 létesítménybe belépést biztosít, csak legyen időnk válogatni a jobbnál jobb lehetőségek között!
További információ: www.sportkartya.eu
Hozzászólás zárolva.