Mi az a trombózis?
Amikor fokozott a véralvadás, az erekben vérrögképződés indulhat, melyet trombózisnak nevezünk. Az ér lehet bármilyen: véna vagy artéria, így előfordulhat mélyvénás trombózis (vénás) vagy artériás trombózis is (artéria). A létrejött vérrögöt trombusnak nevezik. A vérrög lelassíthatja vagy blokkolhatja a normális véráramlást, de az is előfordulhat, hogy a rög vagy annak egy leszakadt darabja kijut a véráramból és eljut egy szervhez. Amennyiben egy szervben zárja el a véráramlást, embóliáról beszélünk. A trombózis a szívroham, a tromboembóliás stroke és a vénás tromboembólia gyakran megelőzhető alapbetegsége, amely a szív- és érrendszeri – sokszor halálos kimenetelű – betegségek három leggyakrabban előforduló fajtája.
A trombózis típusai
A két legfontosabb kategória a trombózisok felosztásában a mélyvénás és az artériás trombózis.
Mélyvénás trombózis során az alsó végtagokban alakul ki vérrög, melynek nagy veszélye, hogy a vérrög leszakadó darabjai a tüdőbe juthatnak a véráramon keresztül, ahol embóliát okozhatnak.
Artériás trombózis esetén inkább jellemző a vérlemezkék összetapadása az érfal belső sejtjeivel. De kialakulhat érelmeszesedés miatt, vagy egyéb érbetegségek miatt is. Főként a szívhez vezető artériák elzáródása és az agyi erek trombózisa sorolható ide. A trombózis leggyakoribb tünetei közé tartozik a lábdagadás – vagy más néven a láb ödémásodása, illetve a fájdalom az adott végtagban.
Tünetek nélkül – a néma trombózis
Azonban nem minden esetben utalnak jelek a trombózisra, ezért a beteg nem veszi észre, hogy nem megfelelő a véráramlás szervezetében. Ilyenkor már csak a tüdőembólia az, amit észlel a beteg, sokszor már túl későn.
Ha a vérrög eljut a tüdőbe és elzárja a főartériákat, megszűnhet a tüdő működése és hirtelen halál áll be. Szerencsésebb esetben a trombus csak kisebb ereket zár el a tüdőben, a beteg légzési nehézséget, köhögést, véres köpetet, mellkasi fájdalmat tapasztalhat, melyekkel azonnal orvoshoz kell fordulni.
A legjobb megelőzés a védekezés
A néma trombózissal járó tüdőembólia elleni leghatékonyabb védekezés a megelőzés. Ne halogassuk a rendszeres kivizsgálásokat. Figyeljünk oda olyan kis jelekre is, mint egy végtagfájdalom vagy elszíneződés! Különösen fontos ez a veszélyeztetett csoportba tartozóknak. Ők azok, akik genetikailag hajlamosak a betegségre (ez a lakosság körülbelül 10%-át érinti), már diagnosztizáltak náluk kardiovaszkuláris betegségeket, daganatot vagy már átestek korábban trombózison. A trombózist túlélőknél nagy esélye van újabb érelzáródás kialakulásnak, ezért számukra legtöbbször véralvadásgátló terápia javasolt a későbbiekben.
Sokat segíthet, ha odafigyelünk életmódunkra. A sok ülés vagy fekvés, mozgásszegény életmód és az ebből kialakuló túlsúly, a dohányzás mind növelik a trombózis esélyét. Ha tehetjük, polcoljuk fel lábunkat, hogy ne lógjon, mellőzzük a dohányzást és a zsírban gazdag ételeket. Igyekezzünk hetente a körülményekhez és lehetőségekhez mérten rendszeresen mozogni. A mozgás lehet csak pár perc séta óránként, nyújtózás, végtagok átmozgatása vagy egy kis lépcsőzés is. Bizonyosodjunk meg róla orvosi kivizsgálás segítségével, hogy hajlamosak vagyunk-e trombózisra. Amennyiben igen, kérjük orvosunk véleményét a megelőzés leghatékonyabb módjáról.
