Ön is félédes bort iszik legszívesebben?

Borivó nemzet a magyar, tartja a mondás. Ennek a sztereotípiának azonban némiképp ellentmondanak a piackutatási adatok. A GfK Étkezési szokások felmérés adatai szerint a lakosság 41 százaléka soha nem fogyaszt bort, 29 százalék pedig ritkábban, mint kéthetente.

Az előzőekkel összhangban a háztartások valós fogyasztását mérő Háztartáspanel adatai, azt mutatják, hogy a magyar háztartások fele vásárol valamilyen gyakorisággal bort. Örömteli hírt jelenthet a hazai borkereskedők számára viszont az, hogy a lakosság borfogyasztásának növekedése tovább folytatódik. A 2003-2004. évi időszakban mintegy négy százalékkal több bor fogyott el a háztartásokban, 2004-2005 viszonylatában ennek a növekedésnek az aránya már öt százalékra tehető.

Egy magyar háztartás 2004-ben éves szinten átlagosan 20,1 liter bort fogyasztott, az egy háztartás által átlagosan elfogyasztott mennyiség a tavalyi évben már 21,1 liter volt.

A mennyiségi piac bővülése ráadásul a forgalmazott érték növekedésével párosult. Míg az előző vizsgált időszakban az értékforgalom 9 százalékkal nőtt, addig a forgalmazott érték 2004-2005-ben már mintegy tizedével volt több.

A fogyasztás növekedésével egyfajta átrendeződés figyelhető meg mind a fogyasztott bortípusok, mind pedig az értékesítési csatornák mennyiségi piacrészében.

A 2004. évhez képest mintegy három százalékponttal több száraz bor fogyott 2005-ben, mely ezáltal az otthoni fogyasztás harmadát adja. Emellett az édes borok kedveltsége változott pozitív irányban, a teljes mennyiségi forgalomból való részesedése mintegy egy százalékponttal emelkedett. E két típus a GfK adatai szerint a félédes borok piacrészének kárára tudott nőni: míg 2004-ben a teljes fogyasztói piac 54 százalékát uralták, addig 2005-ben piacrészük 50 százalékra csökkent. Mindezek ellenére továbbra is a félédes boroké a vezető szerep. A félszáraz borok népszerűsége állandó, hiszen továbbra is mintegy 9 százalékkal részesednek a teljes értékesített mennyiségből.

Az értékesítési csatornák közül a diszkontoknál jelenik meg a legnagyobb forgalom, és vezető pozíciójukat az elmúlt időszakban tovább tudták javítani: míg mennyiségi értékesítésből 2004-ben 24 százalékkal részesedtek, addig ez az arány 2005-ben már 30 százalékos volt. A hipermarketek szintén szignifikánsan, mintegy öt százalékponttal növelték piacrészüket a 2004. évben mért 20 százalékról 2005-ben 25 százalékra.