Ötven évvel ezelőtt halt meg Iréne Joliot-Curie

Közben azt is sikerült tisztázniuk, hogy miként rakódik le a jódizotóp a pajzsmirigyben. Kutatásaik megnyitották az utat a radioizotópok orvosi alkalmazása előtt. Ezen a nyomon elindulva jutott el Hevesy György az aktivációs analízishez, amiért 1943-ban megkapta a kémiai Nobel-díjat. Ezt megelőzően viszont a Joliot-Curie házaspár is részesült e kitüntetésben: 1935-ben a mesterséges radioaktivitásért ugyancsak kémiai Nobel-díjat kaptak.

További rendkívül fontos felfedezésüket 1939-ben tették, amikor igazolták, hogy az uránhasadás alkalmas láncreakció keltésére. Ezzel eljutottak az atombomba gyakorlati kivitelezéséhez. Csakhogy közben kitört a második világháború. Mivel a házaspár attól tartott, hogy a náci Németország megszerezheti e szörnyű fegyvert, abbahagyták tudományos eredményeik közlését. De a Francia Tudományos Akadémián zárt borítékban letétbe helyezték az atomerőművek elvi leírását. Ez egészen 1949-ig titkosnak számított.

Párizs megszállása után laboratóriumukba német tudósokat telepítettek, akiknek fő feladatuk Iréne és Frederic tudományos eredményeinek figyelemmel kísérése volt. Miután Frederic tanítómesterét, Paul Langevint a nácik bebörtönözték, majd J. Solomon elméleti fizikust kivégezték, teljes szívvel részt vett a francia ellenállási mozgalomban. Páratlan merészséggel robbanóanyaggyárat rendezett be laboratóriumában, az atommag titkai után szaglászó németek orra előtt készítette a hagyományos bombákat. Amikor nyaka körül már szorult a hurok, illegalitásba vonult, Jean-Pierre Gaumont néven vett részt az ellenállásban. Közben Iréne gyermekeikkel, Pierre-rel és Héléne-nel 1944 áprilisában Svájcba menekült.

A Nemzeti Kutatóközpont megalapítása

Iréne Curie egy nyúlfarknyi időre politikai szerepet is vállalt: az 1936-os Népfront kormányának kutatási miniszterhelyetteseként Jean Perrinnel együtt megalapította Franciaország egyik legfontosabb tudományos intézményét, a Nemzeti Kutatóközpontot, amelynek vezetője a háború után férje, Frederic lett, miközben Iréne a Rádium Intézet igazgatói tisztségét látta el.

A hidegháború viszonyai között sajnos meggyűlt a bajuk a hatalommal: de Gaulle tábornok tőlük várta a francia atombomba kifejlesztését. Annál is inkább, mivel az első hazai atomreaktort épp Frederic Joliot-Curie tervezte és helyezte üzembe 1948-ban. A házaspár nemet mondott. Ekkor minden tisztségükből leváltották őket, ezt követően csak laboratóriumi munkával, oktatással és a békemozgalmakkal foglalkoztak.