Pekingi Magyar Hetek
Szeptember 8-án kezdetét veszi a „Pekingi Magyar Kulturális Hetek” elnevezésű rendezvénysorozat. A NKÖM támogatásával, a Hungarofest Kht. szervezésében létrejött eseményt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, a kiállításokat Bozóki András kulturális miniszter nyitja meg.
Az együttes tagjai: Burget Péter – harsona, Simai László – trombita, Soós Péter – kürt, Takács Tibor – tuba, Tóth Tamás – trombita
Kortárs képzőművészeti kiállítás és performance
„Különleges, és rendkívüli feladatra vállalkozunk, szó szerint a képzőművészet légi deszantosaivá válva: innen, a kicsi Európából egy olyan hatalmas civilizáció kellős közepébe pottyantanak le bennünket, melyről – valljuk be – tudásunk a felületen mozog, vékony ismeretet a történelemből, az irodalomból egy-két szép versen kívül még az európai múzeumokban fellelhető néhány gyönyörű tusfestés jelent. Mert a kihívás: Kína. Nem lesz időnk például könyvtárakban fél évezredes merített papírokat tapintani, letűnt kultúrák tárgyi emlékeit felkutatva figyelni, hogyan dacolnak a modern piaci világgal. Tehát a rácsodálkozás pillanatai után, amit úgy fogunk érezni, mintha egy eleven film részesei lennénk, szinte órák alatt cselekednünk kell, érzékszerveinkre támaszkodva hagynunk kell, hogy megérintsenek az illatok, a zajok, a színek, a levegő, az emberek, egyszóval az élet, ami színes zuhatagként hull ránk, hogy aztán a önmagunkon átszűrve teremtsünk műalkotásokat. Kettős célnak kell megfelelnünk: egyrészt a magunk által teremtett művészet és a friss benyomások, másrészt egymást közt kell kontextust teremtenünk, így a kiállított művekre és a performanszra valóban ráillik az élő művészet kifejezés.
Kiállítás: Eperjesi Ágnes festőművész,
Bukta Imre képzőművész,
Roskó Gábor festőművész,
Performansz, installáció: Kónya Réka, Bukta Imre
Bukta Imre”
Magyar Állami Népi Együttes
Az 1951-ben alapított Magyar Állami Népi Együttes hivatása és feladata a magyar nyelvterület népművészeti hagyományainak, mint nemzeti értéknek a gyűjtése, életben tartása, és színpadi formában való továbbadása. A színpompás, gazdag repertoár az Együttest a világ legtöbbet utazó együtteseinek rangjára emelte: öt évtizedes fennállása alatt 4 világrész 44 országának színpadain lépett fel és több mint 7,5 millió néző elismerését vívta ki. Hazai székházában évi 90 – 100 előadást tart, de rendszeres vendége a vidék, valamint a határokon túli magyarlakta területek színházainak is. Az Együttes fennállásának idén ünnepelt 50 éves évfordulója egyben a magyar színpadi néptánc jubileuma is. A 40-es évek végének alapító nemzedéke szinte a semmiből teremtette meg ezt az előzmények nélküli műfajt, mely többek között Molnár István, Muharay Elemér és Rábai Miklós tevékenysége nyomán nyerte el végleges arculatát. Az Együttes zenei kíséretét két autentikus parasztzenét játszó kisegyüttes (a Galga és a Major zenekar) valamint a romantikus kor nemzeti műzenéjét játszó cigány-zenekar (Oláh Jenő vezetésével) látják el. Az új koncepció megvalósításához szükség volt a hagyományőrzés tevékenységrendszerének szakmai és közművelődési irányú kibővítésére. 2001. január 1-től a Magyar Állami Népi Együttes a Hagyományok Háza elnevezésű új nemzeti intézmény részévé lett, melyben a színpadi munka, zene- és tánc-stúdió működtetése mellett rendszeres hagyomány-gondozás (archiválás és feldolgozás), valamint közművelődési tevékenység (oktatás, közönségszolgálat, civil-mozgalmakat támogató munka) is folyik.
Hozzászólás zárolva.