Porszívóval, fülsapkával megelőzi a nátha szövődményeit
Dr. Somi Ildikó gyermek fül-orr-gége szakorvos, az Orrhigiéne Alapítvány Elnöke a prevenció elkötelezett híve. Az a klinikai munkacsoport, melynek két évtizeden át volt a munkatársa- a budapesti Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekklinikáján dr. Miriszlai Ernő gyermek fül-orr-gégész professzor vezetésével a gyermekkori nátha szövődményeinek megoldását és megelőzését tűzte ki célul. Ennek érdekében kidolgozták az orrhygiéne fogalmát, és a megvalósításához szükséges eszközöket is. Ezek fontosságát fejti ki olvasóinknak.
A régi francia mondás szerint a nátha az orrban kezdődik, és a tüdőben fejeződik be. Tehát egy folyamatról van szó, egy törvényszerűen egymás után kialakuló betegségsorozatról, amit meg lehet előzni, ha a kezdetén náthás tünetek kialakulásakor hatékonyan beavatkozunk az orrhygiéne eszközeinek segítségével. A kórképet Hétfejű Sárkány betegségnek neveztem, ugyanis többnyire hét diagnózisból álló komplex kórképről van szó, melyeket csak úgy lehet legyőzni, ha minden összetevőjét felismerjük, és célzottan kezeljük – nem feltétlenül antibiotikummal.
Négy évtizedes szakmai tapasztalat birtokában elmondhatom, hogy az utóbbi 1-2 évtizedben a bölcsődés- óvodáskorú gyermekek körében a náthával kezdődő és lavinaszerűen terebélyesedő betegségsorozat eredménye, hogy szinte minden gyermek közösségbe kerülés után hamarosan megbetegszik, náthás lesz, majd a kórokozókat hazaviszi és megbetegíti az egész családot – a kistestvértől a nagymamáig. Egy új típusú náthával kezdődő és köhögéssel párosuló kórkép alakult ki, aminek egyre komolyabb gazdasági következményei vannak.
A beteg gyermek éjjel-nappali gondozása miatt a szülők nem tudnak pihenni, a munkából kimaradva állásukat és megélhetésüket veszélyeztetik.
A közösségbe kerülés kapcsán kialakuló, szűnni nem akaró náthás-köhögős betegség gyakoriságának okait klinikai munkacsoportunk sokoldalúan vizsgálta.
Az egyre fokozódó környezetszennyeződés nagyban hozzájárul a légúti nyálkahártya hurutos betegségeinek kialakulásához.
Jelentős kóroki tényező még a gyermekek hiánytáplálkozása, elsősorban a táplálékok minősége miatt. A természetes növényi vitaminok, nyomelemek, ásványi anyagok a környezeti ártalmak miatt a szükségesnél alacsonyabb mennyiségben jutnak a gyermekek szervezetébe.
A legfontosabb ok a helytelen antibiotikum használat miatt megerősödött kórokozók közösségbe való visszakerülése révén jön létre, amikor a félig-meddig meggyógyult gyermek beviszi a társai közé.
A betegség terjedésének közgazdasági vonatkozásai azon alapulnak, hogy a szülők nem tudnak addig otthon maradni a náthás-köhögős gyermekkel, amíg teljesen meg nem gyógyul, hanem igyekeznek visszamenni a munkahelyükre, hiszen mostanában a privát életben az igazi profit, ha dolgozni tud az ember, főleg ha van munkája. Ez a szociális kényszerhelyzet magyarázza, hogy a közösségbe járó gyermekek egymást megbetegítik.
Az orrváladékkal és a köhögéssel számtalan kórokozó kerül a levegőbe, a közös használati eszközökre, játékokra. Az egyre erősebb kórokozók egyre gyengébb immunitású gyermekekkel találkoznak, és a nátha szövődményei minden gyógyszeres kezeléssel dacolnak. Ez a felismerés indukálta az orrhygiéne fogalmának és eszközeinek kidolgozását.
Hozzászólás zárolva.