Pozitív szenvedélyek

Képzeljük el, milyen az a színész, aki szenvtelenül, beleélés és teljes átélés nélkül játssza szerepét. A szenvedély és vele együtt a játékosság a művészet egyik legfőbb hajtóereje, gondoljunk csak virtuóz zeneművészekre, szerelmi regényeket írókra és híres piktorokra.

A szenvedélyesség az élet szinte minden területén, még a munka világában is megjelenik. A fejvadász, Lukács Zsolt a Telkes Tanácsadó Iroda partnere azt mondta az egyik rádióműsorban, hogy az a fiatal pályázik jó eséllyel egy munkára, aki az adott terület specialistája, aki szívvel-lélekkel végzi munkáját, és csillog a szeme az elhivatottságtól.

Látjuk, érezzük tehát, hogy az életünket mennyire áthatja az a fokozott pozitív érzelmi állapot, melyet szenvedélynek nevezünk. A szenvedély maga nem betegség: a személyiség sajátos természetes állapota. Mindenki átéli időszakonként, pl. a szerelemben, az alkotó tevékenységben, amikor az egész személyiséget átható érzelem dús lelkesedéssel, kreatívan mozgósítjuk készségeinket, találékonyságunkat. Ez az állapot lehet időszakosan vagy tartósan életvitelünk meghatározója, járhat konfliktusokkal, de egy biztos: önmegvalósításunk természetes motorja.

A „pozitív szenvedély” hosszú távon jótékony és kívánatos hatású, ellentétben a negatív szenvedéllyel, mely hosszú távon a személyiség megbetegedéséhez, az egészség károsodásához vezethet. Pozitív szenvedély például a sport. Az embernek előbb el kell szánnia magát, erőt kell venni, kisebb nehézségeket kell legyőznie, hogy a „szenvedélye” elérje a kívánt jó hatást. Például a futás: el kell menni egy futópályára, vagy egy alkalmas helyre, be kell melegíteni, az első köröknél nehezen megy és lóg az ember nyelve, aztán a holtponton átlendülve az izmok bemelegednek, dolgoznak, érezzük a testünket, folyamatosan elhagyjuk a napi gondokat, és jól érezzük magunkat. A testi erőbefektetés jutalma a testi erőnlét és a jó közérzet. Ugyanez érvényes minden sportra és a meditációs és a lazító gyakorlatokra is.

Senki sem lehet szabad, aki szenvedélyének rabja – idéztük fentebb e bölcs ókori mondást. A szenvedélybetegségek lerombolják, a „pozitív szenvedélyek” erősítik, újraépítik a személyiséget.