Facebook hozzászólás
594

Részemről a fáklyás menet! – Az ítéletmondó hajlam

Az ítéletmondó hajlamú ember úgy szervezi az életét, hogy minél előbb le tudja zárni a dolgokat.



Ne gondoljunk arra ugyanakkor, hogy ez a személy  minden ilyen esetben feltétlenül ítélkezik is – nem, ő csak a viszonylag gyors döntés híve. Szerinte ez mutatja, hogy ő hatékony: már jöhet is a következő probléma, amelyet ugyancsak gyorsan megold.

Ez a stílus, tempó kihat az egész életére: „viszonylag szervezett és hatékony; megtervezett és szervezett életet él, hajlamos listákat írni és azok szerint cselekedni” (Renee Baron és Elizabeth Wagele: Játékos Enneagram, Leela Alapítvány, Budapest, l998., 140. o.).

A kulcsszó a hatékony=kompetens. Kompetencia motívumnak hívjuk azt a csak az embergyerekre jellemző belső hajtóerőt, amely már a néhány hetes (!) csecsemőnél megfigyelhető és konzekvensen érvényesül (mint az állatok kölykeinél a tájékozódási reflex).

A csecsemő hatékony akar lenni: elérni, hogy ne féljen, ne fázzon, ne maradjon éhesen – és ennek érdekében azonnal riasztja a környezetét. Ma már hála Istennek nem a rosszemlékű Spock doktor  könyvei alapján gondozzák, nevelik az anyák gyermekeiket. Így nyugodtan felvehetik, ha sír, ha jelez, riaszt a baba.

Az ismétlések, megerősítések következtében így megtapasztalhatja a baba, hogy tényleg hatékony.

Ez az élmény segít megőrizni a duáluniós érzést: a csecsemő valahányszor ébren van és jelez, mindig észlelheti maga mellett/körül az édesanyját. Ezért természetesnek tarthatja, hogy a mama és ő még mindig egyek…

Arra is jók ezek a megerősítő ismétlődések, hogy a kompetencia motívum rendszeres működése egy néhány hónap elteltével olyan meggyőződést alakítson ki a csecsemőben, mely szerint ő belülrőlkontrollálni képes a vele és a körülötte történteket

S ha a mama viselkedését a környezet (családtagok, rokonok, később a bölcsöde-óvóda) is inkább erősíti, mint gyengíti – a gyerekben a kompetencia motívum érvényesülése miatt megszilárdul  ez a meggyőződés, és belső kontroll attitűddé válik. Az attitűdben van egy megismerési (kognitív), egy érzelmi-indulati (affektív-emocionális) és egy cselekvésre mozgósító összetevő.





Facebook hozzászólás
További cikkek

Hozzászólás zárolva.

KUL-TOUR

1 / 158

ÉLET-MÓD

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!