Segíts, mert megbetegít a lelkem!

A fóbiások is valamitől irtóznak, valamitől menekülnek, valamit nagyon nem tudnak elfogadni. Kutyaszőrtől, repülőtől, tömegtől, bezártságtól, haláltól… Egyszóval mindentől lehet fóbiás az ember. Szaporítani és kombinálni is lehet. Megtesszük egyre többen. Nem tehetünk róla. A fóbiás ember rohama megegyezik a pánikbetegséggel, tehát szörnyű.

Miért billenünk ki egyre többen az egyensúlyunkból? Miért lesz egyre nehezebb boldogulni ebben a világban, s van menekülhetnékünk? Egyre többen menekülünk a betegségbe. Családi, baráti, munkahelyi kapcsolati problémák, egzisztenciális válságok, létbizonytalansági tényezők miatt. Bőven van belőle mindannyiunknak.

Sajnos, egyéni érdekek vezérelte világunk, az anyagi értékteremtés előtérbe helyezése, a boldogság tömeges összetévesztése a karriersikerrel nagymértékben hozzájárul a lélek gyötrődéseihez.

Gyógyít a figyelem

A megoldás a gyógyulásra rendelkezésünkre áll. Az együttes pszichoterápia és a gyógyszeres kezelés mellett számos alternatív eszköz van arra, hogy a lelket visszabillentsük stabil állapotába.

 De mi van utána? Ha a pszichés betegségekre hajlamos embert visszatesszük ugyanabba az élethelyzetbe, amelyben megbetegedett: ha magányos marad, ha boldogtalan, ha házastársa továbbra is gyötri, ha munkahelye nem megoldott, ha nem találja továbbra sem helyét az egyre zaklatottabb környezetében, akkor valószínűleg újra visszaesik a betegségébe.

Vagy újabbakat termel. S ha még mindezt megspékeljük az egészségügy állapotával, melyben a pszichés betegségeket nem tekintik olyannak, amellyel speciális szakembereknek, speciális felszereltségű, csak erre szakosodott gyógyító intézményeknek kellene foglalkozniuk, akkor valóban csak a beteg környezetében élő emberek figyelme, szeretete, gondoskodása marad.

Figyeljünk oda a másikra! Vegyük észre időben, ha bajban van. S ne hagyjuk magára!