Sokat kockáztat, aki másról gondoskodik

A másokról gondoskodók nagy része, 75 százaléka arról is beszámol, hogy amiatt is rossz állapotban van az egészségük, mert kevesebbet látják az orvosukat, mint kellene. Sokan még a megbeszélt időpontokra sem mennek el, mert valami mindig közbejön. Így aztán nem lehet felismerni elég korán a betegséget, csak akkor, amikor már nem gyógyítható. Az ötven feletti nőknél évente el kellene menni mammográfiára, de öt ápoló körül csupán egy jut el oda.

A rendszeres vizsgálatokat nem szabad elhalasztani! A napi első időpontot kell kérni az orvostól, már ha lehet. Esetleg rá kell kérdezni, mikor vannak a legkevesebben. Hogy semmiképpen ne maradjon el a találkozó, fel kell írni a naptárba nagy betűkkel, így talán kisebb az esélye, hogy feledésbe merül. Esetleg a mobilon is be lehet állítani egy emlékeztetőt, ha az csipog, biztosan eszünkbe jut. Ha semmi esély nincsen rá, hogy elmozduljunk a beteg mellől, érdemes megkérni az orvost, aki hozzá jár, hogy ránk is vessen egy pillantást. A továbbiakban ő is tud segíteni.

A másról való gondoskodás állandó stressze a bizonyos vegyi hírvivők egészséges egyensúlyának eltolódását is okozhatja, így a depresszió, és más mentális betegségek kialakulásának is nagyobb a kockázata. Hogy csak még rosszabb legyen, az ember rohan a munkában, aztán rohan haza, közben alig van ideje enni, aludni, és egyáltalán élni, A saját szokásaira már nem jut ideje, így pedig csak egyre jobban depressziós lesz. 

Figyelni kell a jelzésekre: az étvágy szembetűnő csökkenése vagy növekedése, állandó fáradtság, olyan dolgok iránti közömbösség, amit régen szerettünk, a reménytelenség érzése. Ha bármilyen gyanú merülne fel, azonnal orvoshoz kell fordulni, nehogy súlyosbodjon a helyzet. Minél mélyebbre süllyed valaki a depresszióban, annál nehezebb a visszatérés, a másról gondoskodót pedig még az is frusztrálja, hogy ezt végképp nem engedheti meg magának.