Solymosi Tamás
Ha lenne olyan cím, hogy „a balett utazó nagykövete”, szerintem már rég megkapta volna. Úgy táncolta el a balettirodalom összes nagy szerepét, hogy közben körbeutazta a világot.
Három hét nem nagy idő két új szerep betanulására.
Én már most, itthon is gyakorolok. Nem a hőscincér elvét vallom, hogy „ráérünk még, van idő…!”, aztán itt a tél és itt a baj, hanem előre gondolkodom. És figyelek magamra. Nem dohányzom, nem iszom, nem éjszakázom. Fegyelmezetten élek, s ez nagyon sok energiát ad, rengeteg bajtól megóv.
Könnyebbek vagy nehezebbek az éjszakái, amióta tudja, hogy mekkora kihívás előtt áll?
Kétélű a dolog. Az, hogy meghívtak, erőt és önbizalmat ad. De mert kemény a feladat, jól kell beosztanom az energiámat, és alaposan fel kell készülnöm.
Az sem a szomszédban van.
Már megtanultam, hogyan kell átvészelni az ilyen hosszú utakat. Felszállok a gépre, egy óra múlva elalszom, és csak akkor nyitom ki a szemem, amikor ébresztenek, hogy „Megérkeztünk, köszönjük, hogy velünk utazott.”
SZABÓ G. LÁSZLÓ
Hozzászólás zárolva.