Szeretjük a komolyzenét, de koncertre nem járunk

Bartók és Kodály népe ma is fogékony a komolyzenére – legalábbis ezt tükrözik a Budapesti Fesztiválzenekar és az Index online kutatásának eredményei, amely bár nem reprezentatív – így a magasabb iskolai végzettségűek és általában a zenekedvelők felülreprezentáltak benne – a szokatlanul magas számú, 18 ezer válaszadónak köszönhetően ugyanakkor az eredmények mindenképpen tanulságosak.

A feldolgozott adatokból egyebek mellett kiderül, hogy míg a koncertre járás gyakoriságát a lakóhely erősen befolyásolja, a komolyzene hallgatása iránti hajlandóságot egyáltalán nem. Míg tehát a budapesti válaszadók közül arányaiban csaknem kétszer annyian látogatnak el legalább évente valamilyen komolyzenei koncertre, mint a falun élők, addig a zenehallgatási szokások jóval kiegyenlítettebb képet mutatnak. A komolyzenét hallgatók aránya gyakorlatilag megegyezik a fővárosban és a kistelepülésen élők között, akár a naponta, a hetente, vagy az ennél ritkábban komolyzenét hallgatók táborát nézzük. A vidéki városokban élő válaszadók gyakrabban járnak ugyan koncertre, mint a falun élők, ám összességében valamivel kisebb azok aránya, akik kisebb-nagyobb rendszerességgel otthon, vagy az autóban hallgatnak komolyzenét.

Nem a fiatalok ódzkodnak a koncerttől

A korosztályok összevetésében meglepő lehet, hogy nem a legfiatalabbak maradnak távol a legnagyobb arányban a komolyzenei koncertektől, és nem is köztük a legkisebb azok aránya, akik viszonylag rendszeresen hallgatnak komolyzenét, hanem a 25-40 éves korosztály. 40 év felett viszont az életkor előrehaladtával folyamatosan nő a koncertre járó, komolyzenét rendszeresen hallgató válaszadók aránya. Tény ugyanakkor, hogy azoknak a fele, akik saját bevallásuk szerint kifejezetten kedvelik a komolyzenét, csak havonta, vagy még ritkábban szakít időt annak élvezetére.

A komolyzene beszerzésének forrása ma már egyértelműen nem a lemezbolt, hanem a youtube: olyannyira így van, hogy a zenebolt és az egyéb offline beszerzési források még a 60 év felettiek esetében is fej-fej mellett járnak a youtube népszerűségével. Az egyéb online csatornákat nézve a második helyen a fiatalabbaknál a torrent áll, míg a Spotify-t és a hozzá hasonló streamelő oldalakat jóformán csak a 25 év alattiak használják.

Érdekes, hogy a válaszadók harmada egyszer sem adott pénzt komolyzenei lemezért vagy letöltésért, nagyjából ugyanennyien vannak azok is, akik egy éven belül vettek zenét, a többiek egy évnél régebben fizettek hordozóért vagy letöltésért.

Sokan tudnak szolmizálni, kottát olvasni

A felmérésben résztvevők többsége az átlagosnál műveltebbnek tartja magát klasszikus zenében, a válaszadók bő fele vallotta ezt, igaz, egyharmaduk komolyzenei műveltségének morzsái az iskolai énekórák ködbe vesző emlékeiből táplálkozik csak. A válaszadók 16 százaléka ismerte el, hogy egy műveltségi játékban azonnal búcsúznia kellene a milliók ígéretétől, ha mondjuk Rossini vagy Verdi életművét firtatná a kvízmester.

Akár a hazai zenei oktatás dicsérete is lehet, hogy a válaszadók mindössze 14 százaléka mondta magáról, hogy zavarba jönne, ha valaki váratlanul arra kérné, hogy szolmizáljon. 22 százalékuknak rémlik valami, míg 55 százalékuk magabiztos szolmizálóként tekint önmagára.

A pozitív képet azonban árnyalja, hogy a megkérdezettek bő fele meglehetősen rossz véleménnyel van a zenei oktatás színvonaláról. Pedig a zenetanulást a többség fontosnak tartja: minden negyedik megkérdezett szerint az iskolában mindenkinek meg kellene tanulnia játszani valamilyen hangszeren. A válaszadók kevesebb, mint egy százaléka ellenezné, hogy gyermeke hangszert vegyen a kezébe. Öt emberből egy pedig egyenesen kötelezővé tenné gyermeke számára a zenetanulást, de a többiek is támogató álláspontot képviselnek – igaz, ők a végső döntést csemetéjükre bíznák. Több mint a fele azoknak, akik nyitottságot mutatnak a komolyzene hallgatása iránt, szeretnék, ha gyermekük megtanulna játszani a jövőben valamilyen hangszeren.

Meglepően sokan vannak azok – három válaszadóból kettő –, akik játszottak már vagy játszani fognak valamilyen hangszeren. Jellemzően közülük kerülnek ki azok, akik kifejezetten gyakran, naponta vagy hetente hallgatnak komolyzenét. De a gyakoribb zenehallgatók közé tartoznak azok is, akik állításuk szerint tudnak szolmizálni, kottát olvasni: 37 százalékuk naponta, 25 százalékuk hetente szakít időt a komolyzenei művek élvezetére. *

A Fesztiválzenekar a kutatás eredményeinek ismeretében megerősítve látja, hogy a magyarok nyitottak a klasszikus zene irányában, ugyanakkor a nyitottság sokak számára nem válik cselekvéssé. A BFZ ezért is tartja fontosnak, hogy időről időre elhagyja a hagyományos koncerttermeket, hogy elérhető közelségbe hozza a zenét azok számára is, akik másként nem élvezhetnék az élő muzsika varázsát. Június 7-én vasárnap a Millenáris Parkban egész napos Családi Pikniken várják az érdeklődőket a zenekar tagjai, ahol a hagyományos Kakaókoncert mellett Hangszerkóstoló és gyerekopera-előadás is várja a kicsiket és a nagyobbakat.