Szoptatást aláásó reklámok

Magyarországon évente 1 700 000 doboz kezdő tápszer fogy
alig 90 000 szülés mellett.

–  A Szoptatásért Magyar Egyesület több mint 600 ilyen kódex-sértést regisztrált felmérésében, amelyet 2005 első felében végzett a Phare ACCESS program támogatásával. 

Magyarországon a csecsemőknek mindössze egyharmada kap kizárólag anyatejet hathónapos koráig, holott évek óta köztudott és a gyermekorvosok által is hangoztatott tény, hogy ebben az életkorban a babának nincsen szüksége semmilyen más élelmiszerre, még vízre sem, tápanyag- és folyadékszükségletét tökéletesen kielégíti az anyatej. Az anyatej a csecsemő természetes és optimális tápláléka életének első hónapjaiban: rugalmasan igazodik a baba szükségleteihez, tökéletesen emészthető, ráadásul számtalan összetevője segíti a baba immunrendszerét, és felvértezi későbbi betegségek, pl. cukorbaj vagy az elhízás ellen. A cégek marketingtevékenysége mégis arra irányul, hogy az édesanyák minél hamarabb megkezdjék a csecsemők mesterséges táplálását.

A Szoptatásért Magyar Egyesület felmérése azt vizsgálta, hogy a tápszer- és bébiételgyártók és -forgalmazók milyen módszerekkel próbálják ezt elérni. Az egyesület által kiképzett felmérők kismamákkal készítettek interjúiból kiderült, hogy már szülés után a kórházban az első babacsomaggal megkapják a „beetető” tápszer- és babatea-mintákat, vagy a cégek által szponzorált táplálási tanácsadó füzetkéket.  A gyermekorvosi, védőnői várótermeket sokszor díszítik a tápszercégek logójával díszített plakátok,  a bevásárlóközpontokban, drogériákban figyelemfelkeltő kihelyezéssel, különleges engedményekkel, kuponos akciókkal  próbálnak kedvet csinálni a vásárláshoz. Az egészségügyi rendszerben dolgozó orvosokat, ápolónőket céges ajándékokkal, konferenciák támogatásával próbálják megnyerni, a nekik címzett tájékoztató anyagok nem korlátozódnak a tudományos és tényszerű tájékoztatásra, és nem a szoptatás elsődlegességét hangsúlyozzák, amint az a Kódex alapján elvárható lenne.  A termékek cimkéi és az óriásplakátokon vagy az interneten megjelenő reklámszövegek azt sugallják, hogy a csecsemőnek azzal tesznek legjobbat szülei, ha ilyen vagy olyan babatejet, bébiételt, teát vagy babavizet vesznek.

A tények
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisából megállapítható, hogy az adófizető állampolgárok pénzéből Magyarországon 2003-ban az OEP több mint 2 milliárd forintot költött tápszertámogatásra, és 2004-ben sem csökkent ez az összeg. A vásárlók, ezenfelül évente 1,2 milliárd forintot hagytak a pénztárnál tápszervásárláskor. Az évente elfogyasztott tápszermennyiség (az OEP-támogatással vásárolt tápszerekre vonatkozóan) 1 700 000 doboz, s mindez évi alig 90 000 szülés mellett! Ráadásul ezek az adatok nem az összes létező csecsemőtápszerre vonatkoznak, hanem csupán a forgalomnak arra a töredékére, amely az OEP nyilvántartásában szerepel, vagyis a receptre felírt tápszerekre. Ide tartoznak tehát a kezdő tápszerek, a hipoallergén tápszerek egyéves korig és az úgynevezett gyógy-tápszerek, amelyeket azoknak a csecsemőknek írnak fel, akik nem fogyaszthatnak normál vagy hipoallergén tápszert. Ebben a hatalmas összegben tehát nem foglaltatik benne a követő tápszerre és babatejre kiadott pénz, s nincs benne annak a kezdő tápszernek az ára sem, amelyet teljes áron, recept nélkül vásárolnak meg a gyógyszertárakban.