Templomok ruszin örökségünkben (könyv)
A közelmúltban jelentette meg az Országos Ruszin Kisebbségi Önkormányzat kiadója Sasvári László: Templomok ruszin örökségünkben című, gyönyörű, színes képekkel il-lusztrált kötetét.
A görög katolikus templomok legjellegzetesebb berendezési tárgya az ikonosztáz, a szentképekkel borított fal. A könyv címlapján a mogyoróskai templom ószláv feliratos Mária-ikonja látható.
Bár a könyvben 39 település görög katolikus templomával ismerkedhetünk meg, ruszinok lakta helység jóval több volt. A ruszinok betelepülése a XIII. századtól a XVIII. századig folyamatosan zajlott. E pásztor és földműves népnek köszönhetően az addig lakatlan terü-leteken új uradalmak jöttek létre, bevándorlásukat a földesurak is ösztönözték. A betele-pülők a későbbi Galíciából, Bukovinából, és a Halics-Volhinai és Halics-Ladomériai orosz fejedelemségekből érkeztek.
Az elmúlt évszázadok hadi eseményei közül a ruszinok néphagyománya is leginkább a Rákóczi-szabadságharc eseményeit, utóéletét őrizte meg. A ruszinok jobbágyokként ér-keztek új hazájukba és azok is maradtak, hűségük mégis legendás. Mikor 1703-ban II. Rá-kóczi Ferenc Magyarország földjére lépett és kibontotta a szabadság zászlaját, a ruszin nép elsőként állt mellé, ezzel kiérdemelte hogy a fejedelem „gens fidelissima”-nak, leghűsége-sebb népének nevezte.
Trianon után egyedüli tiszta ruszin településként Komlóska, egy kis zempléni falu maradt az országban.
Kovács Veronika
Hozzászólás zárolva.